A koronavírus-járvány második hulláma azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány elkésve döntött és rossz döntéseket hozott – vonta le a következtetést a Magyar Hang egy, a birtokukba került tudományos kéziratból. Azt írják, hogy határozott intézkedésekkel potenciálisan több ezer emberi életet lehetett volna megmenteni. A kéziratot lap értesülése szerint úgy próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől, hogy visszavonták egy bárki számára elérhető tanulmány-gyűjteményből.

A lap azt írja, a vírusgenetikai kutatás feltárta a második (2020 szeptemberétől nagyjából 2021 februárjáig tartó) hullámot okozó vírus genetikai hátterét. A fő kérdésük az volt, hogy mi tette a második hullámot olyannyira pusztítóvá, az elsőhöz képest. Kiderült: a kutatók nem találták semmi bizonyítékát annak, hogy a második hullámban domináns törzs fertőzőképesebb lett volna, mint a többi változat.

A katasztrofális károk (több mint 11 ezer ember halt meg ebben az időszakban) egy részét egyértelműen meg lehetett volna előzni megalapozott és tájékozott hatósági és kormányzati döntésekkel – írják.

A tanulmány abból indul ki, hogy az első hullám idején szigorú lezárások voltak Magyarországon, és a fertőzési esetszámok, illetve halálozás messze elmaradt a nyugat-európai trendektől. Ezzel szemben a második hullám idején elmaradtak vagy sokkal később érkeztek a korlátozások, az esetszámok és a halálozás is az egekbe emelkedett, a népességarányos halálozás globálisan is a legrosszabbak között volt. A kutatás arra keresi a választ, hogy hogyan történhetett ez az éles és tragikus változás.

A vizsgálatok során összesen több mint 350 Magyarországon talált vírusminta génszekvenciáját elemezték. Kiderült, hogy az első hullámban viszonylag nagy volt a genetikai diverzitás a fertőzéseket okozó vírusok között, ami arra utal, hogy 2020 márciusa (tehát a magyarországi járvány hivatalos kezdete) előtt már sokszor, különböző forrásokból behurcolták a vírust, ami titokban terjedt, míg fel nem fedezték. Viszont arra is bizonyítékot találtak, hogy e behurcolások nem okoztak közösségi terjedést, ami a határozott járványellenes intézkedések hatékonyságát és hasznát mutatja.

Ezzel szemben az elsőhöz képest összehasonlíthatatlanul súlyosabb második hullám idején izolált vírusok sokkal kisebb genetikai változatosságot mutattak, és azok között döntő többségben volt az Európában általános B.1.160 variáns. Ezt a variánst csak néhányszor hurcolták be az országba, valamikor 2020 nyár elején. Ezután két hónapon keresztül titokban terjedt a népességben, mielőtt kilőttek volna az esetszámok, a kórházba kerültek és az elhunytak száma.

A tanulmány konklúziója szerint a genomikai és epidemiológiai elemzés azt mutatja, hogy a B.1.160 [variáns] dominanciáját nem belső fertőzőképességbeli előny vagy ismétlődő behurcolások okozták, hanem inkább a [vírus számára] kedvező epidemiológiai körülmények a rejtett terjedési időszakban.

A kutatás eredményeit közlő tanulmányt még nem ellenőrizte független szakmai lektor, de a cikket a lap szerint beküldték a Virus Evolution című szakfolyóirathoz. Ugyanezt a cikket korábban beküldték a megjelenésre váró kéziratokat gyűjtő biorXiv preprintszerverre is, de a Magyar Hang készülő cikkének hírére az utolsó (döntési helyzetben lévő) szerző utasítására visszavonták a beküldést. Minthogy a lektorált folyóiratból a cikket a lap szerint nem vonták vissza, kizárható, hogy a visszavonásnak szakmai vagy tartalmi indokai lettek volna.

• koronavírus
• járvány
• tanulmány