A világon elsőként sikerült holdtalajban olyan mustárnövényeket nevelniük Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársainak, amelyek életképes magokat teremtek – derül ki az intézmény közleményéből.

A NASA közzétette azon növények listáját, amelyek valószínűleg képesek lehetnek életben a Holdon is. Ezek közé tartozik a zsálya, a rukkola és a mustár is, a MATE szakértői szerint utóbbi emelkedik ki leginkább a sorból.

Az egyetem kutatói számos mustármagot ültettek holdtalajba, amelyeket aztán egy speciális vitrinbe helyeztek, ezzel egy holdi barlang körülményeit utánozva. Erre azért volt szükség, mert a növényeknek mindenképpen zárt környezetre van szüksége, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon, hiszen a sugárzás ellenkező esetben megölné őket. Éppen ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell majd termeszteni a Holdon.

Az elültetett magok csupán néhány csepp vizet kaptak, mégis kihajtottak és növekedtek a holdtalajban. A kutatók célja azonban nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása volt, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis a növényekből további magok teremjenek. A MATE szakértőinek ez is sikerült: a mesterséges körülmények között nevelt növények három magot is hoztak.
Hasonló körülmények között eddig csak a MATE növényei termettek magokat, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló.

A féltve őrzött magokat jelenleg az ELTE HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjában elemzik, vizsgálják. A kutatók ezzel többek között arra keresik a választ, hogy a növények felvesznek-e mérgező nehézfémeket a talajból, és emberi fogyasztásra alkalmasak maradnak-e. A vizsgálati eredmények az év végére várhatóak.

A kutatókat foglalkoztató másik lényeges kérdés, hogy a magok űrbe való feljuttatása után történik-e velük valamilyen változás, például életképesek maradnak-e az utazást követően is. A MATE kutatócsapata ennek kapcsán jövő év februárjában egy különleges kísérletre készül: egy Falcon 9 típusú rakéta segítségével terveznek mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd egy orbitális pálya megtétele után visszajuttatni őket a Földre. A kísérletben az indítás gyorsulását, illetve az út során a magokra ható sugárzás hatását vizsgálják majd. Így egyértelműen kiderül, hogy alkalmasak-e a néhány napos Holdig tartó utazásra.

A válaszokat 2025 április környékén kaphatjuk meg, természetesen abban az esetben, ha az utazás problémamentesen zajlik le, és a hasznos teher egy része – amelyben a magok is vannak – épségben visszatér a Földre.

• Hold
• növénytermesztés
• mag
• űrkutatás