Míg az '56-os magyar forradalmárokat fasisztának nevezi a Putyin megbízásából készült új orosz tankönyv, addig ugyanebben a tankönyvben Németország 1990-es újraegyesítéséről annektálásként írnak – írja a Deutsche Welle. A könyv szerzője Putyin tanácsadója, az egykori kulturális miniszteri poszt betöltő Megyinszkij és Anatolij Torkunov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének rektora.

A második világháború után az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország négy szektorra osztotta Németországot. A három nyugati zónában megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a szovjetek által megszállt keleti zónában pedig a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Az NDK több mint négy évtizeden át létezett. A nyolcvanas évekre viszont meggyengült a rendszer, 1989. november 9-én a tüntetők ledöntötték a berlini falat, megtartották az első és utolsó keletnémet szabad választásokat, és elindult az egyesülési folyamat. Németország újraegyesítését végül 1990. október 3-án deklarálták.

A szeptemberben megjelent orosz történelemkönyv viszont kicsit másképp tálalja a történelmet.

A Deutsche Wellének Ute Frevert, a Max Planck Humán Fejlesztési Intézet igazgatója azt mondta, hogy „történelemhamisító szemszögből az egyesülés gyarmatosítási aktus volt: az erős imperialista Nyugat leigázza a gyenge Keletet. Ez semmiképpen sem felel meg a történelmi tényeknek, de beleillik a Putyin-rezsim Nyugat-ellenes narratívájába”.

Zaur Gasimov, a Bonni Egyetem kelet-európai történelem oktatója szerint az új tankönyv „az újraegyesítést az akkori szovjet vezető, Mihail Gorbacsov peresztrojka-politikájának kontextusában érzékelteti, amely az orosz álláspont szerint hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához”. Gasimov szerint Megyinszkij is úgy látja, hogy Gorbacsov politikája vezethetett a kelet-közép-európai régió NATO felé elmozdulásában, ezért is ítéli el, és emiatt írhat újraegyesítés helyett annexióról.

Ez éles váltásnak számít, a 2021-es orosz történelem tankönyv ugyanis még úgy írja le az 1989-es és 1990-es eseményekről, hogy „az NDK mély politikai válsága miatt bekövetkezett békés forradalom”, és azt is hozzáteszi, hogy az egyesülési folyamat mozgatórugója az a vágy volt, hogy többé ne a kommunizmus alatt éljenek a kelet-németek. Ezt a 2023-as tankönyv már nem említi. Az orosz álláspont szerint viszont nincs szó radikális nézőpontváltásról, a 2021-es tankönyv csak alapszinten foglalkozott a témával, a Medinszkij-könyv viszont „mélyebb betekintést” ad.

A könyv a szovjet csapatok 1989-es kivonulását is hibának nevezi, a szerző szerint ugyanis ez gyengítette a Szovjetunió katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, és a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erőteljes növekedéséhez vezetett, amit Nyugat sem habozott kihasználni.

A szerző úgy fogalmaz, „A NDK-t Nyugat-Németország elfoglalta”. Ezt a tankönyv egy 1990-es plakáttal illusztrálja, amin az a felirat olvasható: „Nyugat és Kelet együtt. Németország és Európa jövője”. Alatta pedig a szerzői komment:

„A Német Szövetségi Köztársaság általi annektálás eufóriát váltott ki a német társadalomban”.

Niko Lamprecht, a történelemtanárok német szövetségi szervezetének elnöke szerint Putyin újraírja a történelmet, és ez is azt bizonyítja, hogy úgy gondolja, az Orosz Birodalomnak minden joga megvan arra, hogy területeket foglaljon vissza. „Az egésznek semmi köze a tényeken alapuló történelemhez vagy a nemzetközi joghoz” – mondta. Hozzátette, hogy bár a 1990-es újraegyesítéssel kapcsolatban is különböző álláspontok voltak, a többség egyértelműen támogatta.

Egyelőre a 2021-es és 2023-as tankönyvekből is tanítanak az orosz iskolákban, de nem lehet tudni, hogy ez meddig marad így.

Gasimov szerint Oroszországban legalább egy évtizede nacionalizálódnak a történelemmel kapcsolatos diskurzusok. „Ennek a nacionalizálódásnak egyik összetevője a történelmi narratívák szóhasználatának és érvelésének radikalizálódása. Az iskolai történelemórák különösen érintettek”.

• tankönyv
• Oroszország
• annexió