Amerikai kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrás felismerésére. Kiderült, hogy az emberhez hasonló módon képesek az arcok felismerésére.

Mi, emberek könnyedén felismerünk egy korábban látott arcot, amennyiben észleljük annak lényeges elemeit és azok egymáshoz való viszonyát, arányát. Ez a mindenkiben meglévő holisztikus képfeldolgozásnak köszönhető, mely során agyunk az arc „foltjaiból” egy tudományosan „gestalt”-nak nevezett egységet vesz alapul és azt elraktározza.

Kutatók a mesterséges intelligencia arcfelismerési technikájának fejlesztése céljából arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok, köztük a rovarok képesek-e arra, amire az ember, illetve hogy vajon más képfeldolgozási folyamatokat alkalmaznak-e.

A kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrásra.

Kiderült, hogy annak ellenére, hogy a rovarok agya jóval kisebb az ember agyánál – az ember 86 000 millió agysejttel rendelkezik, míg egy rovar agya (a méhé) kb. 1 milliónál is kevesebb sejtből áll – ők is képesek a „gestalt” alapú képfeldolgozásra, vagyis arra, hogy akár arcokat is felismerjenek.
A kutatók által végzet kísérletek fontos lépcsőt jelentenek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A megfigyelések nagy segítséget jelenthetnek továbbá a közeljövőben megjelenő invazív fajok felismerésében is.

Persze, hogy méheink felismerik-e az arcunkat a méhészkedés során és hogy ennek van-e valamilyen befolyása a viselkedésükre, nyitott és érdekes kérdés marad. Gyakorlati szempontból persze sokkal fontosabb, hogy nyugalmukat és viselkedésüket a méhész átgondolt és határozott mozdulatai határozzák meg.

Mindenesetre a méhészeknek is érdekes tudni, hogy a méhek hasonló módon ismerik fel a már látott arcokat, mint az ember, legfeljebb jóval kevesebb raktározására képes az agyuk.

 

• méh
• méhész
• arcfelismerés