Akkor van szükségünk végrendeletre, amikor a törvényes öröklési rendtől eltérően szeretnénk halálunk esetére a földi javainkról rendelkezni, bármilyen okból kifolyólag történjen is ez. Végrendeletet majdnem bárki írhat, azonban, hogy egy végrendelet érvényes legyen és ne jelentsen valós kockázatot a végrendelet megtámadása, be kell tudnunk tartani a végrendelet alaki és formai követelményeit, tanúzási szabályait. Ebben segít a végrendelet minta 2022 évi egyszerű, könnyen elkészíthető segédanyaga (végrendelet minta Word formátumban).

Cikkünkben minden fontos és aktuális tudnivalót elárulunk a végrendelet készítés kapcsán: egy élő végrendelet minta segítségével bemutatjuk, hogy néz ki egy végrendelet minta 2022 évében, milyen egy saját kézzel írt végrendelet minta és amennyiben ügyvéddel készíttetnénk el azt, mennyi egy ügyvédi végrendelet ára. Hogyan derül ki ha van végrendelet az örökhagyó részéről, nyilvántartásba kell-e venni egy végrendeletet ahhoz, hogy biztosan érvényesüljön? Eláruljuk, mikor érvényes egy végrendelet és mikor támadható meg a végrendelet, mennyi egy végrendelet elkészítési ideje.

Mikor van szükség végrendeletre?
Egy örökhagyó személy elhalálozása esetén a törvényes öröklési rend szerint elsősorban a gyermekei, házastársa, ezek hiányában más rokonai örökölik hátrahagyott földi javait – azonban, ha valakinek nincs ínyére a törvényes öröklési rend, vagy nincs olyan leszármazottja, akire ingó és ingatlan vagyonát szívesen hagyná, célszerű végrendeletet írnia, hogy igényeinek megfelelően történjen a hagyaték szétosztása a halála után. A végrendelet mellett a törvényes öröklési rendet felülírja az öröklési szerződés vagy az eltartási szerződés. Vigyázat! Bizonyos esetekben, különösen távoli rokontól való öröklésnél igen magas, akár 18%-os örökösödési illeték fizetésére válhatunk kötelezetté!

Milyen végrendelet típusokkal találkozhatunk?
Elsősorban megkülönböztetésre kerül a szóbeli végrendelet és az írásbeli végrendelet, melyek közül az írott végrendelet az alapértelmezett (minden esetben szükséges a személyes közreműködés, helyettünk meghatalmazott nem rendelkezhet a végakaratunkról):

A szóbeli végrendelet érvényessége csak akkor áll fenn, ha a végrendelkező nem tud írásban végrendelkezni (pl. életveszélyben van vagy képtelen az írásbeli végakarat kifejezésére), de egybefüggően, teljes terjedelemben és értelmesen képes kifejezni végakaratát, emellett kijelenti, hogy ez az ő végrendelete. Szóbeli végrendelet közlése esetén két cselekvőképes tanúnak kell jelen lennie, akik közül egyik sem lehet a végrendelet kedvezményezettje és egymástól függetlenül képesnek kell lenniük egybehangzóan előadni az örökhagyó végakaratát.
Amennyiben van lehetőségünk rá és élni is akarunk a végrendelkezés opciójával, mindenképpen készítsünk írott végrendeletet – ezt gyakorlatilag bárki megteheti, aki egy jó végrendelet minta alapján meg tudja szerkeszteni a szöveget. Az írásbeli végrendelet lehet magánvégrendelet (saját kézzel írt végrendelet minta alapján, ún. holográf végrendelet; és más keze által készített végrendelet is, ún. allográf végrendelet, illetve közjegyzőnél tett magánvégrendelet, amelyet a végrendelkező aláír és a közjegyzőnél letétbe helyez) és közvégrendelet is. Közvégrendeletről akkor beszélünk, ha a végrendeletet bíróség vagy közjegyző készíti – amennyiben az örökhagyó vak vagy névaláírásra képtelen, akkor csak ilyen végrendelete lehet!

A végrendelet minta 2022 évi követelményei
A végrendelet készítés szabályai egyszerűbbek, mint azt gondolnánk. Alapvető követelmény, hogy végrendeletet csak élő magánszemély tehet, házastársak, bejegyzett élettársak esetében megengedett a közös végrendelkezés is. A dokumentumból ki kell derülnie, hogy ez az örökhagyó végrendelete, viszont magának a „végrendelet” kifejezésnek nem kell szükségszerűen szerepelnie a leírtakban. A végrendelet tartalmában meg kell adni az egyértelműen megnevezett örököst, aki szintén egy jól körülhatárolható, létező személy kell, hogy legyen (nem lehet az örökös a még meg nem fogant leszármazott, de a meg nem született, létező magzat igen).

Ahogy a hivatalos dokumentumoknál általában lenni szokott, a végrendelet készítése esetén is meg kell adni a keltezés idejét és helyét, az örökhagyónak (és a végrendelet hitelesítő tanúinak vagy az ügyvédnek) minden oldalt alá kell írnia (kivéve közvégrendeletnél). Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, folyamatos oldalszámozással is el kell látni az okiratot. Amennyiben allográf végrendelet készül, vagyis a végrendelet megírását nem maga a végrendelkező teszi meg, úgy mindenképpen szükséges két tanú hitelesítése, akik közül egyik sem lehet a végrendelet kedvezményezettje (ha mégis, akkor rajta kívül +2 tanú kell) – nekik nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát.

Nem mindegy, hogy valakit a végrendeletből kizártunk vagy kitagadtunk – kizárás esetében a törvényes örökös (gyerek, házastárs) jogosult a kötelesrészre (annak a harmadára, ami egyébként járt volna neki). Ha azt szeretnénk, hogy a törvényes örökösök kötelesrészt se kapjanak, ki kell tagadni őket szigorú, törvényben meghatározott okokra hivatkozva (kitagadás oka lehet például az örökös érdemtelensége, ha az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy ha egyéb erkölcsi szempontból megkérdőjelezhető, sértő magatartást tanúsított stb.).

Mikor érvényes egy végrendelet?
Egy adott szóbeli vagy írott végrendelet akkor érvényes, ha a fent leírt kritériumoknak megfelelő módon készítették el, illetve, ha a tanúk vagy a közjegyző hitelesítette azt (amennyiben ez szükséges). A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a szóbeli végrendelkezést követően az örökhagyónak legalább 3 hónapig lehetősége lett volna végrendeletét írásban is közölni – éppen ezért, ha végrendelkezőként nem vagyunk közvetlen életveszélyben, mindenképpen célszerű írásbeli végrendeletet készíteni, lehetőség szerint már a veszély elmúltával.

Írásbeli végrendelet esetén (kézzel írott végrendelet minta, élő végrendelet minta) akkor veszti egy végrendelet hatályát, válik érvénytelenné, ha az okirat megsemmisül, ha a végrendelkező személy visszavonja a végrendeletét (ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal vagy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal kell bizonyítani, a szóbeli végrendelet visszavonás nem elég), illetve akkor is érvénytelenné válik a végrendelet, ha egy újabb keltezésű, a korábbit felülíró végrendelet születik (ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozólag).

A kézzel írott végrendelet alaki követelménye, hogy elejétől végéig a saját kézírásunkkal vezessük a szöveget, ezzel hitelesíthetjük, hogy biztosan a mi végakaratunkról van szó – ez a végrendelet tanú nélküli formája. A szintén általunk írt, ám géppel készített végrendelet esetében már szükséges a két tanú aláírása is. Vagyoni jognyilatkozat tekintetében korlátozott cselekvőképességű/kiskorú személy nem készíthet magának ilyen formában végrendeletet – ők kizárólag közjegyzőnél végrendelkezhetnek.

Hogyan derül ki ha van végrendelet?
A végrendelet, mint az örökhagyó végakaratát kifejező hivatalos okirat megléte alapfeltétele annak, hogy a hagyatéki eljárás során a végakarat érvényesüljön. Mindannyian ismerjük – ha a való életből nem is, a filmek világából biztosan – az „eltűnt” végrendelet esetét, amikor a törvényes örökösök jobbnak látják, ha az elhunyt valódi végakarata nem kerül napvilágra. Erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy az utóbbi eset súlyos bűncselekménynek minősül!

Ha valaki attól tart, hogy a végrendelet nem lenne ínyére az örököseinek (főleg azoknak, akiket kizárt, kitagadott az örökségből), mindenképpen javasoljuk, hogy ne tartsuk a fiókban vagy más eldugott helyen, kerüljön a végrendelet biztonságos helyre, például az ügyvédjéhez, közjegyzői letétbe, de a VONY rendszerében is érdemes rögzíteni – utóbbi bombabiztos megoldás. Amennyiben a végrendelet meglétét a végrendelkező hivatalosan, közjegyző által hozzáférhető formában rögzíti, a végrendelet automatikusan előkerül a hagyatéki eljárás során.

Végrendelet közjegyzői letétbe helyezése
Amennyiben mindenképpen biztosítani akarjuk, hogy a végrendelet hivatalosan fennmaradjon és biztosan figyelembe vegyék a hagyatéki eljárás során, úgy a végrendelkezőnek lehetősége van közjegyzői letétbe helyezni végakaratát, akár saját, akár más kezével írott végrendelet legyen az. A közjegyzőnek ilyenkor nem szükséges ismernie a végrendelet tartalmát, azt egy lezárt borítékban átadhatjuk neki – a közjegyző erről tanúsítványt állít ki (az ügyfél egy zárt borítékot adott át neki, melyről kijelentette, hogy a végrendeletét tartalmazza), majd a végrendeletet a tanúsítványhoz fűzi és megőrzi azokat az okirattárban. Arról, hogy a végrendelet közjegyzői letétbe helyezésre került, az ügyfél igazolást kell, hogy kapjon.

A végrendelet rögzítése a Végintézkedések Országos Nyilvántartásában
A Végintézkedések Országos Nyilvántartásában (röviden: VONY), amelyet a MOKK üzemeltet, lehetőségünk van elektronikus formában is rögzíteni a végrendelet tényét (letétbe helyezett magánvégrendelet, közvégrendelet esetén). A hagyatéki eljárás során az ügyet intéző közjegyzőnek kötelessége a végrendelet lekérdezése a VONY-ból, ahonnan kiderül, hogy ha van végrendelet, azt melyik közjegyző őrzi – ezután hivatalos úton bekérheti tőle, így a hagyatéki tárgyaláson biztosan figyelembe veszik a végrendeletet.

Mikor támadható meg a végrendelet?
A törvényes örökösök részéről gyakori kérdés, hogy mikor érvényes a végrendelet, és hogy mikor támadható meg a végrendelet, amennyiben az örökösök nem érzik jogszerűnek az okirat tartalmát (például, ha egy törvényes örököst kizár a végrendeletéből az örökhagyó). A végrendelet megtámadása, amennyiben a fellebbezésnek van jogalapja, bármelyik örökös megteheti, ilyen esetekben felülvizsgálják a végakaratot. Törvényesen akkor támadható meg egy végrendelet, ha az hatálytalanná vált, vagy érvénytelen.

Az jogosult a végrendelet megtámadására, aki érvénytelenség/hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendelet megtámadása kapcsán a támadó személynek nyilatkozatot kell tennie, ebben meg kell jelölnie, hogy milyen okból óhajtja a végrendelet érvénytelenítését – az is fontos, hogy a támadó csak a saját jogára élhet a lehetőséggel; a végrendelet megtámadására vonatkozó jog az örökhagyó halálától számított 5 év letelte után elévül.

A szóbeli végrendelet megtámadása akkor teljesen jogszerű, ha az örökhagyónak lett volna ideje (legalább 3 hónapja) írásbeli végrendelet készítésére, emiatt a szóbeli végrendelet hatálytalanná vált, vagy ha a végrendelet elhangzásakor jelenlévő tanúk nem feddhetetlenek, valamilyen úton-módon előnyük származik a végrendeletből. Írott végrendelet megtámadása esetén a formai követelményekbe lehet belekötni, illetve abba, ha a végrendelet nem egyértelmű módon határozza meg, hogy ki, mit örököl.

Egy végrendelet lehet részben érvényes, részben érvénytelen – például, ha a végrendelet megalkotásában érintett az egyik tanú és nincs rajta kívül további két tanú, aki a végrendelet rá vonatkozó részének érvényességéről tanúbizonyosságot tesz. A létrejöttekor hibátlan végrendelet is hatálytalanná válhat, ha időközben olyan esemény következik be, ami miatt a végrendelet alkalmatlanná válik a hozzá társuló jogi hatás kifejtésére.

Mennyi a végrendelet ára?
Amennyiben a végrendelet készítése sajátkezűleg vagy más keze által történik, de nem hivatalos úton, úgy maga a dokumentum elkészítése ingyen van (végrendelet minta letölthető formátumban bárhol elérhető ingyen, azonban célszerű ezeket alaposan átnézni, nehogy formai hiba, tartalombéli pontatlanság legyen bennük). A végrendelkezők jelentős része azonban inkább szakemberre bízza a végrendelet elkészítését, ez esetben az ügyvédi végrendelet ára egy olyan tétel, amivel mindenképpen számolnunk kell. Az ügyvédi végrendelet ára a dokumentumot elkészítő ügyvéd árszabásának függvénye, a végrendelet ügyintézés ára általánosságban 80-100.000 Ft környékén mozog.

 

 

• végrendelet
• öröklés
• hagyaték