A Római Katolikus Egyház elnevezése szerint a mai nap a pálmavasárnap. Pálmaágas körmeneteket a VI. századtól tartottak, ezt a pálmát helyettesíti nálunk a barkavessző, amit a vasárnapi nagymise előtt szentel meg a pap, majd kiosztják a híveknek. A nép hajdanában a szentelt barkának bajelhárító erőt tulajdonított. Használta rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás ellen is. Régebben szentelés után a templomból hazamenve minden családtag kapott egy-egy barkaszemet torokfájás ellen.

Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató barkaágakat szentel a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen 2016. március 20-án, virágvasárnap. – Fotó: MTI/Komka Péter
A megszentelt barkának a szentkép vagy a gerenda alatt volt a helye, hogy majd a hamujával hamvazkodjanak „hamvazószerdán”, cirka egy év múlva.

A földműveléssel kapcsolatosan is felhasználták a szenelt barkát: a kert földjébe tűzték, hogy elűzze onnan a férgeket. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A gazdasszony megszámolta, hogy hány szem van a barkaágon, mert annyi kislibája lesz.

Kiszehajtás, villőzés

Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás.

Néhány palóc faluban még az 1950-es években is élt a szokás. A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábút körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát.

Kodály Zoltán és Manga János egy sor szép rítuséneket jegyzett fel a szokással kapcsolatban. A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, tavasz behozatalára is utalt.

Férjhezmenetelükre, szépségükre is gondoltak a lányok virágvasárnap. A jóslás szerint az a lány, aki elsőnek vette fel a kiszét, férjhez ment az év folyamán. Az, hogy a kiszét menyecskének öltöztették, s a rá való legszebb ruhát az új menyecskétől kérték, szintén a férjhez menés óhajával hozható összefüggésbe.

A néphagyományban virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság

A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

 

• Húsvét
• hagyomány
• Virágvasárnap