Tíz százalékkal kevesebb ügylet keretében 8 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, ám 5 százalékkal drágábban, mint 2019-ben – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

A koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacra még nem egyértelmű, azonban az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás, valamint 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus és a jelenlegi pályázati ciklus ugyancsak jelentős befolyással lehetnek a földpiaci folyamatokra.

2019-ben 1,593 millió forint volt az eladott termőföldek átlagára, addig 2020-ban ez az érték 1,673 millió forintra emelkedett.

A NAV adatai alapján legjobban 4 megyében – Fejér, Nógrád, Heves és Pest megyékben – emelkedtek a termőföld átlagárak, Zala viszont a legnagyobb arányú csökkent szenvedte el az országban.

A legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt. Tavaly a legjobban, 18 százalékkal Fejér megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként, míg csökkenést három megyében (Békés, Somogy és Zala) mutatnak a számok – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelés szerint 3 százalékkal a kert-gyümölcsös, 7 százalékkal a szőlőterületek és 4-5 százalékkal az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek dárgultak.

Az elmút tíz évben a termőföld ára stabilan növekedett. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát 2020-ra.

• termőföld
• növénytermesztés
• földtulajdon