Huszonhat éve nem látott szintre, 20,1 százalékra ugrott az infláció. Ez már önmagában megdöbbentő, hát még ha végignézünk a részletes adatokon. A Központi Statisztikai Hivatal 140 tételből számolja ki az inflációt, ezek közül 61-nek a drágulása volt 20 százalék fölötti, 104-nek 10 százaléknál nagyobb, és csupán 8 olyan volt, amelynek nem nőtt az ára.

Azon nem fog meglepődni senki, aki az elmúlt hónapokban körbenézett Magyarországon, hogy az élelmiszerek brutálisan drágulnak és hogy most már a rezsiemeléssel az energiaárak is bekerültek a legjobban elszállók közé. Arra viszont valószínűleg nem sokan tippeltek volna, hogy van egy olyan tétel a 140 közül, amelynek a drágulása még a földgázét is megelőzte: a tankönyv.

Itt azért nagy pánikot nem érdemes kelteni (legalábbis emiatt nem), a legtöbb tankönyvet már ingyenessé tették, emiatt azok, amelyeknek még változhat az ára, már csak minimális, 0,003 százalékos súllyal vannak ott a fogyasztói kosárban, ami alapján a KSH számol. Valószínűleg az új tanév eleji átárazás látszik most. Annál nagyobb probléma, mi jön ez után a listán: a második legnagyobb, 121 százalékos drágulás a vezetékes gázé, a harmadik, 76,2 százalékos a kenyéré.

Azaz két olyan termék ára szállt el egész elképesztő módon, amelyeken nem nagyon spórolhat, akinek szüksége van rá, és elhalasztani sem lehet a vásárlást jobb időkre. És ahogy megyünk tovább a listán, úgy sorjáznak azok a termékek 30-40-50 százalékos drágulásokkal, amelyekre igencsak gyakran van szükség, rengeteg étel és a rezsi más összetevői is ott vannak a legdurvábban drágulók között.

Akkor viszont mi húzza le az inflációt, hogy az átlag „csak” 20,1 százalék? Az egyik legfontosabb tétel a járműüzemanyag, amely az ármaximálás miatt alig 5,8 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor volt. A szolgáltatások tömege is 5-15 százalék között drágult (összességében 8,2 százalékos a szolgáltató szektor áremelkedése), ami ahhoz képest, hogy máskor mennyire csekély szokott lenni az ottani áremelkedés, óriási drágulást jelent, de így mégis visszafogja az átlagot. A szeszes italok és dohányáruk 13,2, a tartós fogyasztási cikkek 14,7 százalékos áremelkedése is kisebb, mint az ételeké.

És volt a 140 tétel közül nyolc, amelynek nem nőtt az ára. Ezek közül a távhő, a szemétszállítás, a víz- és a csatornadíj árát központi szabály alapján nem lehet emelni, és a munkahelyre, iskolába történő szervezett utazás is pont ugyanannyiba kerül, mint egy éve. Három termékkör van, amely olcsóbb most, mint tavaly ilyenkor: a telefon- és internetdíjak 0,1 százalékkal vannak a tavaly szeptemberi szint alatt, a helyi tömegközlekedés 1,7, a tévéelőfizetés 4,6 százalékkal lett olcsóbb.

 

• infláció
• drágulás
• KSH