Aki nem csak kedvtelésből tart nyulakat, általában valamelyik középtestű nyúlfajtát választja, mivel ezen fajták a legalkalmasabbak a háztáji tartásra, hústermelésre. A nagyüzemi fajták és hibridek is ebből a méretkategóriából kerülnek ki.

Most egy kevésbé ismert, de nagyon ígéretes fajtát szeretnék bemutatni. A bécsi fajtakör több hasonló testalkatú nyúlfajtából áll, melyek nem ugyanazon fajta színváltozatai, hanem mindet egy bizonyos testalkatra szelektálva, különböző kiinduló fajtákból alakítottak ki. A bécsi kék, a bécsi fehér, bécsi fekete és a bécsi szürke a fajtakör képviselői, utóbbiról beszélgettünk a fajtát itthon népszerűsítő és tenyésztő Nógrádi Ferenccel.
A hetvenes években magyar óriás fajta tartásával indult nyulas élete, majd a 2000-es évek második felétől kezdte az aktív nyúltenyésztői tevékenységet.
Ekkor végezte el a nyúlbírálói tanfolyamot, mert, ahogy ő fogalmaz, életfilozófiája, hogy az életben csak úgy van értelme bármit is csinálni, ha azt a tudásunk legjavával és a lehető legmagasabb szinten tesszük. Ehhez természetesen hozzátartozik, hogy az adott állatfajnak a megismerését a legmagasabb szintre próbáljuk emelni, erre számára egyértelműen az volt a megoldás, hogy nyúlbírálóvá vált. Járta az országokat, több nemzetközi kiállításon is részt vett, előbb segédbírálói, majd bírálói minőségben.

A fajtára az 1990-es években szlovákiai kiállításokon figyelt fel. Mivel küldetésének tekinti, hogy a hazai tenyésztőkkel itthon még nem fellelhető fajtákat ismertessen meg, ezért nála elég nagy a fajtarotáció. Azonban az egyértelmű volt, hogy a bécsi szürkékből szerez pár egyedet, és kialakít egy kisebb tenyészállományt.
Az aktív tenyésztői tevékenységét megelőzően, a tenyészállatok beszerzése kapcsán megkereste a fajta őshazájának legnevesebb tenyésztőit, elsősorban Michael Dathét, akinek sokat köszönhet önzetlen segítségéért, illetve Szlovákiából is szerzett be tenyészállatokat.

A fajta jellemzőinek megismerése már csak az aktív tenyésztői tevékenység folyamán alakulhatott ki. Ettől a pillanattól kezdődően viszont már elveszett – meséli lelkesen.
– A mindennapokban ismertem meg, hogy a fajta milyen pozitív tulajdonságokkal rendelkezik mint gazdasági haszonállat. Egy szelíd, nagyon jól nevelő, a nevelés során a nagyobb ivadékokkal is toleránsan viselkedő, nagyon szerethető és nem utolsósorban gazdasági szempontból is kiemelkedő fajtát ismerhettem meg.

Népszerűségét tekintve Németország számít a fajta fellegvárának. Itt a méltán népszerű bécsi fajták közkedveltsége miatt a szürke a bécsi kéket követi a sorban. Szlovákiában szintén nagy létszámban és az utóbbi években egyre jobb minőségben található meg. Hazánkban manapság sajnos csak elvétve lelhető fel egy-két tenyésztőnél, ott sem folyamatosan. Itthon egyfajta hullámzás jellemzi a fajta népszerűségét. Amikor a tenyésztők felfedezik, hogy ez a fajta szinte egyáltalán nem lelhető fel Magyarországon, akkor többen belevágnak a tenyésztésébe, aminek következtében kis idő elteltével telítődik a piac, ennek eredményeként a tenyésztői kedv ismét alábbhagy. Az azért elmondható, hogy aki szeretné, ma itthon be tudja szerezni a fajtát – ismerteti Nógrádi Ferenc.
A bécsi szürke kialakulásában a XIX. század végén már ismert német nyúl (Deutsche Kaninchen) tekinthető kiindulási alapnak, amely egy mindössze 2,5 kg össztömeggel rendelkező fajta volt.
y
Az akkori németországi tenyésztő szervezet szándéka az volt, hogy egy középnagy méretű fajtát tenyésszenek ki, amely nagymértékben hasonlít a már akkor ismert bécsi kékre. Ezeket az erőfeszítéseket azonban csak mérsékelt sikerek követték. A végső megoldást a nagy csincsilla és a bécsi kék fajták keresztezése adta, és 1962-ben mint bécsi szürke (Wiener Grau) jegyezték be és ismerték el a fajtát.
A bécsi szürke testfelépítése kissé nyújtott és hengeres, elöl és hátul is egyaránt széles. Fontos, hogy jól látható, jól kirajzolódó mellkassal rendelkezzen. A fej erős, kifejezésteli, széles homlokkal és állkapoccsal bír. A fül 10-13,5 cm hosszú, erős, nyitott (kanalas fül: széles, mélyen nyitott és végein lekerekített), kifejezetten a bécsi típusnak megfelelő. Mivel régi fajtáról beszélünk, ezért a fajtaleíráshoz minél közelebb állónak kell lennie, vagyis nagy a minőségi elvárás. Ennek egyik fontos szempontja a szőrzet.

Lényeges szempont a fül jól szőrözöttsége. Színe vadszín (vadas, wildfarbig), amely magába foglalja a vadszürke és nyúlszürke színváltozatokat, valamint sötétszürke – az utóbbi változat csak az utóbbi 6-8 évben vált közkedveltté. Ki kell hangsúlyozni e színváltozat kapcsán, hogy nem vasszürke (amely egy másik, genetikailag is különböző szín), hanem sötétszürke, ami a vadas szín egy plusz variánsa, több feketével a szőrszálakon. Ennek az utóbbi színváltozatnak egyedei Magyarországon egyelőre csak Nógrádi Ferenc tenyészetében találhatók meg. A vadszín (vadas) ebben a fajtában a normál vadszíntől kismértékben eltérő, vöröses színtónusú. Talán ez is teszi a nagy átlagnál valamivel kedveltebbé a fajtát, mert „színesebb”, mint egy átlag vadas színű nyúl. Ezért a jelenségért egy módosító hatású színgén (jelölése: y) a felelős. Fontos, hogy ez a vöröses hatás semmiképpen ne jelenjen meg intenzívebben az elvártnál! Vagyis a nyúl hasa nem lehet cserszínű!

A fajta ideális a háztáji tartáshoz.
Nógrádi Ferencnél mélyalmon, komfortos nyúlházban, méretüknek megfelelő nagyságú ketrecben vannak, törtszalma almon, önetető és önitató használatával. Gazdaságosság szempontjából nem szabad elfelejteni, hogy középtestű fajtáról beszélünk, amely az úgynevezett hústípusú kategóriába tartozik. Ebből kifolyólag nagyon jó a fajta vágási kihozatala. Háztáji körülmények közt a nyulak három hónapos korukra érik el a vágási súlyt. Tartás, tenyésztés vonatkozásában fontos a fajta erényei között megemlíteni a természetét. Szelíd, könnyen kezelhető, meghálálja a törődést, a foglalkozást, igényli a simogatást. Így akár kedvencként is tartható. Mivel nincs különös igénye a tenyésztés, tartás során, így kezdők részére is javasolható.

 

• nyúl
• nyúltartás
• bécsi nyúl