A kenyér árának jelentős drágulásában – a világpiaci helyzeten, az általános áremelkedésen kívül – szerepet játszik a kormányzat túlköltekezése is. Ezt mondta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese a Klubrádióban.

Máhr András prognózisa szerint a liszt 30-40 százalékkal, a mostani 120-130 forintról 170-180 forintra drágulhat, néhány tényező pedig az élelmiszerárakat feljebb fogja vinni a következő időszakban is.

A világpiacnak, a pandémiának, a klímaváltozásnak, a meglóduló fizetőképes keresletnek is áremelő hatása van, de jóval nagyobb emelkedésekre kell számítani jövőre a gazdálkodáshoz szükséges anyagok (gázolaj, gáz, műtrágya) gyors drágulása miatt. Máhr András szerint a kenyér áránál sem a búza, a liszt drágulása a legfőbb tényező, hanem

• az energiaár-emelkedése,
• a szállítási költségek emelkedése,
• a bérköltségek drasztikus emelkedése,
• a forint drasztikus leértékelése, ami még tovább emeli az energiaárakat, a szállítási költségek árát.

Szerinte jelenleg „nagyon komoly a nyomás a rendszeren”, lezárult a kedvező időszak, amikor a pékek, malmok, agrártermelők olcsón finanszírozhatták magukat, mert mára a kamatok is elszabadultak. Az agrártárca egykori szakállamtitkára szerint ezek a tényezők nem magyarázhatóak a világpiaci árakkal. Abban, hogy a magyar infláció az európainál is gyorsabb, gazdaságpolitikai tényezők játszanak közbe. Magyarországon nem véletlenül emelkednek gyorsabb ütemben a kamatok, mint másutt – tette hozzá Máhr András.

Szerinte látni, hogy az árfolyam-leértékelődés gyorsabb, mint a környező országokban, ami annak a következménye, hogy az állam túlköltötte magát.

Tarthatatlan, hogy Európában itt van a legmagasabb áfakulcs.

Az alapvető élelmiszerek áfája mindenhol alacsonyabb az átlagos kulcsnál, Magyarországon azonban, néhány kivételtől eltekintve, a kenyéren is 27%-os, a kenyér áremelkedésen legtöbbet a költségvetés keresi – mondta a MOSZ főtitkárhelyettese.

• kenyér
• drágulás
• áremelkedés