A K-Monitor 10 éve foglalkozik az agrártámogatások elosztásával az MVH által közzétett adatok alapján. Ez idő alatt mintegy 7 ezer milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban. Korábbi elemzéseikben a területalapú támogatásokra koncentráltak, hiszen ez árulta el a legszembetűnőbben, hogy kik rendelkeznek (akár földtulajdonosként, akár földhasználóként) a legtöbb mezőgazdaságilag hasznosítható területtel.

Most megállapították, hogy a közvetlen támogatások több mint 70 százaléka továbbra is a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Bár a területalapú támogatásokra 2014-től sapkát vezettek be, ez nem módosította jelentősen az agrártámogatások elosztását. A 2017-es mélypont után mára újra a 4-5 milliárd forint felett jutnak támogatáshoz a legnagyobb nyertes csoportok.

A “Földet a gazdáknak” földprivatizációs program nem módosította jelentősen a birtokszerkezetet, és nem hozta helyzetbe a helyi gazdálkodókat – hiszen mint írják, sokszor strómanok szerezték meg a földeket gyanús körülmények között, és lényegében azonnal használatába adták a környéken aktív nagyüzemeknek.
A földtámogatások végső kedvezményezettjei kiválóan tükrözik hazánk nagyvállalkozói struktúráját – a legstabilabb nagy kedvezményezett a más szektorokban is évek óta aktív milliárdos, Csányi Sándorhoz köthető agrárbirodalom. Az agrártámogatások eloszlásán is követhető volt a fideszes oligarchaváltás: míg évekig a támogatási dobogón találtuk a Simicska Lajoshoz tartozó Mezort-csoportot, az érdekeltségeik pár év alatt vándoroltak át Mészáros Lőrinc agrárcsoportjába, amikor a volt Fidesz-pénztárossal hűvösre vált Orbán Viktor viszonya – írják.

Számos – nagyrészt családi tulajdonban álló – mezőgazdasági csoport is jelentős agrártámogatásokat tudott megszerezni, némelyek ezek közül egykori termelőszövetkezetek voltak. Jellemzően ezek a cégek kevesebb területalapú, annál több termeléshez kötött támogatáshoz jutottak. Kiemelkedő a Hajdúságban aktív Tedej-csoport, illetve a somogyi Claessens-család és a Pest, illetve Baranya megyében aktív holland milliárdos, Joseph Janssen.

Alapvetően változott meg az élelmiszeripar struktúrája az elmúlt évtizedben: lényegében csak azok a szereplők tudnak labdába rúgni, akik az élelmiszer-termelés teljes vertikális struktúrájában jelen tudnak lenni. Az élelmiszer-ellátás egyre inkább központosult (a termények zöme nagy kereskedelmi láncokon keresztül jut el a fogyasztókhoz), ezért a kistermelőknek eleve kevesebb esélye van arra, hogy megjelenjenek a polcokon.

Magyarországon minden évben több tízezer gazdálkodó részesül az öregségi nyugdíjminimum éves összegét (342 500 forintot) meg nem haladó területalapú és zöldítési támogatásban – sokak számára viszont ez a támogatás nem szimplán jövedelempótló, hanem szociális támogatást jelent. Arra következtethetünk, hogy azon kedvezményezettek esetében lehet ez különösen így, akiknek a támogatásból szerzett jövedelme nem haladja meg a fenti összeget és a területalapú és a zöldítési támogatáson túl semmilyen más jogcímen nem jutottak forráshoz az agrárkasszából – azaz nem folytatnak értelmezhető állattartást, nem valósítanak meg beruházásokat, nem teljesítenek ökológiai pluszfeltételeket. Igencsak kérdéses szerintük, hogy ez, az összes kedvezményezett mintegy 18 százalékát kitevő réteg képes-e hatékony vagy versenyképes módon bekapcsolódni a mezőgazdasági termelésbe – és az is, hogy tud-e és szándékozik-e az agrárpolitika ezen valamilyen eszközzel változtatni.
A Mérce kiemelte még, a K-monitor összesítése szerint 2021-ben megtört a felfelé ívelő trend, és a 2020-asnál 10 százalékkal kevesebbet, 818 milliárd forintot juttattak a gazdáknak.

A teljes agrártámogatás három részből áll:

437 milliárd forintot adtak ki az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból,
258 milliárdot az európai vidékfejlesztési támogatásokból
és 124 milliárdot magyar állami forrásokból.
Tavaly nagyjából 150 ezer gazda részesült területalapú támogatásokban, és 19 ezren vettek igénybe kistermelői támogatást.

2021-ben Csányi Sándor agrárérdekeltségei 6,28 milliárd forint, a Mészáros Lőrinchez köthető cégek 4,7 milliárd forint, Leisztinger Tamás érdekeltségei pedig 2,18 milliárd forint agrártámogatást kaptak az összesítés szerint.

 

• támogatás
• agrárium
• mezőgazdaság