A leggazdagabb magyar települések
Magyarország megyéi közül mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlagnál.
A leggazdagabb ötezer főnél nagyobb települések (Budapestet persze leszámítva) tízes listájára az idén – a tavalyihoz képest kilenc helyet ugorva – újonnan felkerült Tiszaújváros. Az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelem a hazai átlag – ami nemzetközi összevetésben nem túl sok – másfélszerese az élen végző Ürömben.
Magyarországon az idén a tavalyihoz képest 7,3 százalékkal, 7416 euróról 6871 euróra csökkent a vásárlóerő – derült ki a GfK legfrissebb nemzetközi tanulmányából. Az egy főre jutó magyar jövedelem minden megyében alacsonyabb lett az előző évinél. A legnagyobb visszaesés Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben lett. A vásárlóerő ezeken a területeken fejenként 753, illetve 751 euróval csökkent 2019-hez képest. A megyék tízes rangsorát továbbra is Budapest vezeti az egy főre jutó 8627 euró éves vásárlóerővel. Ez az érték bő negyedével magasabb az országos átlagnál, ám az európai átlagnál még mindig 38 százalékkal kevesebb.
Egy átlagos európai polgárnak 2020-ban az előző évhez képest 773 euróval kevesebb, azaz 13894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. Ez a magyarnál csekélyebb, mintegy 5,3 százalékos csökkenés.
Az egy főre jutó 64240 eurós vásárlóerejével Liechtenstein idén újra az élen végzett. Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban mértet, és egyben az európai átlag 4,6-szorosára rúg. 41998 euróval Svájc - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is a második helyen áll, Luxemburg pedig 34119 euróval ismét a harmadik helyre került. A tízes listára Finnországot kiütve 21 ezer fejenként eurós értékkel bekerült Írország.
Országon belül is nagyon jelentősek a különbségek
A GfK Vásárlóerő a kiadott közlemény szerint elfogadott referenciaérték a fogyasztói potenciál számításához, mivel megmutatja a lakosság körében az elméletileg elkölthető egy főre jutó jövedelem nagyságát országonként, valamint az országokon belül régiónként és térségenként.
Magyarország megyéi közül mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlagnál. E megyék továbbra is Budapest környékén és az osztrák határ közelében, illetve északnyugaton találhatók. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyedének az országos átlagnál alacsonyabb a vásárlóereje. A sereghajtó továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, aminek lakosai fejenként csupán 5392 euróból, azaz az országos átlag 78,5 százalékából, az európai átlagnak pedig 39 százalékából kell, hogy kijöjjenek.
A leggazdagabb magyar települések*
Helyezés (tavaly) / Település / Vásárlóerő index
1. (1.) Üröm 155,5
2. (3.) Budaörs 145,2
3. (5.) Paks 143,2
4. (2.) Nagykovácsi 141,3
5. (4.) Solymár 139,6
6. (6.) Szentendre 133,6
7. (7.) Diósd 131,2
8. (9.) Törökbálint 128,3
9. (18.) Tiszaújváros 128,2
10. (10.) Dunakeszi 127,2
*Az 5000 főnél nagyobb települések (Budapest nélkül), az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapjánA GfK nem csak megyékre, hanem településekre is készít toplistát. Érdekes, hogy ezen nincsenek többségben a tiszta kormánypárti vezetésű helyek. Üröm tartotta első helyét, de érdemes megjegyezni, hogy tavaly még a hazai átlag majdnem 164 százalékát tudták költeni az itteni lakosok. Az utóbbi években itt három hatalmas lakópark is épült. A tízes listára viszont az idén a tavalyihoz képest kilenc helyet ugorva került újonnan fel Tiszaújváros.
Tiszaújvárosban tavaly ellenzéki polgármestert választottak, és minden választókerületben bizalmat szavaztak a Lokálpatrióta Egyesület-MSZP jelöltjeinek. Az új helyhatósági vezetőség önkormányzati béremelést hajtott végre, uniós források segítségével korszerűsítették a Sportcentrumot, szigetelték a Széchenyi és a Hunyadi iskolákat. A rászorultaknak (ebbe a kategóriába számítják azokat a családokat, ahol az egy főre jutó havi jövedelem 131 ezer forint alatti) a város a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri év végi támogatást ad majd.
.jpg)
