A legnagyobbak akkor is bevezetik a globális minimumadót, ha marad a magyar vétó
„Az igazságos adózás fontos az Európai Unió számára, a reformot pedig be fogják vezetni."
A magyar kormány vétója után uniós szinten egyelőre nem sikerült megszavazni a vállalatokra vonatkozó globális minimumadót, ami júliusban komoly üzengetést váltott ki a felek között – az EP plenáris ülése állásfoglalást fogadott el az ügyben, mire a Fidesz rögtön parlamenti határozattal csapott volna vissza. A vétó miatt az USA felbontotta az adóegyezményét Magyarországgal, a többi tagállam pedig a jelek szerint egyszerűen ignorálni fogja a magyar álláspontot, pénteken ugyanis kiderült, hogy öt nagy ország is bevezeti magának a globális minimumadót, ha Magyarország fenntartja a vétót – írja a Reuters.
A francia, a spanyol, a német, a holland és az olasz pénzügyminiszter közös nyilatkozatot adtak ki pénteken az ügyben, melyben azt írták, a kormányaik akkor is teljes mértékben elkötelezettek lesznek a 15 százalékos minimumadó bevezetése mellett, ha a következő hetekben sem lesz teljes egyetértés a kérdésben. Azt is hozzátették, hogy készek arra, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználjanak a globális minimumadó bevezetéséhez.
Arra nem tértek ki, hogy ez pontosan mit jelenthet, de francia részről felmerült az úgynevezett fokozott együttműködés (enhanced cooperation) névre hallgató jogi procedúra, amely feloldhatná a problémát. Ennek lényege, hogy ha legalább kilenc tagállamnak azonos céljai vannak egy bizonyos területen, amelyeket az EU egésze belátható időn belül nem tud teljesíteni (például azért, mert egy tagállam blokkolja ezeket a törekvéseket, ahogy az most is történik), akkor ezek uniós keretek között közösen dolgozhatnak ezek elérésén. Persze az is járható út, hogy a globális minimumadót támogató országok egyesével bevezetik ezt maguknak. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter elmondta, hogy
az igazságos adózás fontos az Európai Unió számára, a reformot pedig be fogják vezetni, ha nem uniós, akkor nemzeti szinten.
Az Országgyűlés június végén szavazta meg a gazdasági bizottság határozati javaslatát a globális minimumadó elutasításáról, amely hivatalosan az orosz–ukrán háború és a magas infláció miatt ellenezte a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelv elfogadását. A határozat szerint a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad globális szinten, így az irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. Ahogy viszont azt a Reuters is kiemelte, sokan úgy gondolják, hogy a magyar kormány a vétóval valójában a továbbra is blokkolt uniós forrásokat akarja kizsarolni az EU-ból.
Az Európai Bizottság (EB) 2021. december 22-én tett javaslatot a nagy multik minimumadójára. Az EB ezzel azt akarja elérni, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadása után 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly októberben még úgy nyilatkozott, hogy sikerült kompromisszumra jutni a minimumadó kérdésében, és Magyarország is csatlakozik az arról szóló nemzetközi megállapodáshoz. Ehhez képest az utóbbi időben a magyar kormány határozottan állást foglalt a globális minimumadó bevezetésével szemben.
