A magyarok fele úgy érzi, annyit ér, amennyi a pénztárcájában van
Így befolyásolja az anyagi helyzetünk az önértékelésünket.
A munkavállalók több mint 50 százaléka úgy gondolja, ha lenne sok jó példa, akkor egyszerűbb lenne pénzt keresnie, minden tizedik megkérdezett pedig maximálisan egyetért azzal, hogy az önértékelése összefüggésben van a pénztárcájával – derült ki egy friss online kutatásból. Kasza Tamás értékesítési szakértő szerint ennek részben történelmi okai vannak, de a család is óriási szerepet játszik abban, hogy mi alapján ítéljük meg magunkat. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy valakinek hiába van hatalmas vagyona, attól még ugyanúgy lehet átlag alatti az önértékelése.
A magyarok fele úgy érzi, annyit ér, amennyi a pénztárcájában van
A szomszéd kertje mindig zöldebb – szól az ismert közmondás, ami hatványozottan is igaz a magyar társadalom egy jelentős részére. Bár a nyugat-európai országokhoz hasonlóan hazánkban is egyre többen eszmélnek rá, hogy nem a vagyon határozza meg egy ember értékét, a versenyszellem még mindig benne van a fejekben, és sok munkavállalót céltalanul csak az visz előre, hogy több pénze legyen másoknál.
Egy friss online kutatásból többek közt kiderült, hogy egy egytől tízig terjedő skálán, saját bevallása szerint, minden tizedik válaszadónak teljes mértékben összefüggésben van az önértékelése a bankszámlájával. Figyelemre méltó, hogy nagyjából a megkérdezettek fele érzi inkább úgy, hogy annyit ér, amennyi a pénztárcájában van.
Kasza Tamás értékesítési szakértő a megdöbbentő eredményeket úgy értékelte: az csak egy dolog, hogy kinek mekkora vagyona van, az viszont sokkal többet nyom a latban, hogy ettől hogyan érzi magát.
„Minden második magyar családban jellemző, hogy ha valakinek nincs elég pénze, akkor nullának számít. Ezzel sokszor a nők bántják a férjeiket, valamint a szülők a gyermekeiket, de a leggyakoribb mégis az, amikor a nagymama a vasárnapi ebédnél demotiválja az unokáit. Megkérdezi, mennyit keresett a múlt hónapban, majd a szemére hányja, hogy minek dolgozik az adott munkahelyen, mikor a rokonságban más kevesebb erőfeszítéssel is magasabb fizetést kap” – mondta.
A kérdőív arra is választ adott, hogy a pénzügyi sikereiket leginkább a szűk családdal osztják meg a magyarok. Kasza Tamás szerint ennek történelmi okai vannak, az elmúlt évtizedekben sok nehézségen ment át a nemzet, hol a németektől, hol az oroszoktól kellett tartani. Megjegyezte, tudat alatt is visszük tovább az örökséget, hogy ok nélkül elvehetik tőlünk azt, amiért megdolgoztunk.
Van rá igény, hogy a siker titkát eltanuljuk másoktól
A kutatás szerint az rendkívül emberfüggő, hogy ki mennyire mutogatja az otthonát, az új autóját. A közösségi médiában a személyes tartalmak posztolása leginkább azon múlik, hogy milyen pozíciót töltünk be a munkahelyünkön. Ha valaki felsővezető, nem feltétlenül szeretné hergelni a beosztottjait, holott a másik oldalon komoly igény mutatkozik arra, hogy a sikert eltanuljuk másoktól.
A válaszadók több mint fele ugyanis úgy gondolja, ha lenne sok jó példa, akkor egyszerűbb lenne pénzt keresnie.
„Az emberek keresik a motivációt, és alapvetően nem éreznék rosszul magukat attól, ha más sikereinek a kulisszatitkaiba tanulás céljából bepillanthatnának. Rengetegen vágynak kifejezetten arra, hogy fejlődjenek és valahogy kitörjenek a mókuskerékből, amihez viszont tényleg jó mintákra lenne szükség. Magyarországon jelenleg ez még csak gyerekcipőben jár, csak kevés igazán sikeres vállalkozó osztja meg a tapasztalatait a kezdőkkel” – értékelt.
Kasza Tamás 2008 szeptemberében éppen azért hívta életre tréningjét, hogy az önértékelés mestereként, a legnevesebb szakértők bevonásával segítsen elindulni minden érdeklődőnek a helyes úton. Azóta 18 ezren szavaztak neki bizalmat, akik fel akarták venni a felgyorsult világ ritmusát.
A december 1-jei, 54. Kasza Napot online formában rendezik majd meg, a négyszer másfél órás előadás-sorozat fő témái között pedig szerepel majd, hogyan tudunk dűlőre jutni a karrierben, miként lehet több pénzt keresni és megbecsülést kivívni, valamint az is, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre céljaink eléréséhez.