Záporoznak a bírálatok Ausztria kormányára, mert a legújabb társadalmi jelentés szerint nem sikerült csökkenteniük a szegénységet, pedig azt ígérték. A sógorok 15 százalékát fenyegeti a nélkülözés.

Közzétették a legújabb, átfogó társadalmi jelentést nyugati szomszédunkban, amely azt méri fel, milyenek az életkörülmények Ausztriában, különös tekintettel a szegénység kockázatával kapcsolatos tendenciákra.

A 2024-es jelentés alapján a helyzet némiképp romlott az elmúlt években és az osztrák kormány azon ígérete, hogy 2021-es hivatalba lépése után a felére csökkenti a szegénységet, távolról sem valósult meg.

Kell félmillió a váratlan kiadásokra

Ausztriában azokat az embereket tartják veszélyeztetettnek, akiknek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.

Ez például az egyedül élők esetén azt jelenti, hogy akiknek kevesebb, mint 1400 eurójuk (azaz közel 520 ezer forintjuk) van havonta, ki vannak téve a szegénység kockázatának. A két gyermeket nevelő, kétszülős háztartások esetében havi 2900 euró (körülbelül 1,7 millió forint) körül mozog ez a határ. Az összegek a nettó jövedelemre vonatkoznak és tartalmazzák a szociális juttatásokat, például a családi pótlékot – idézi az oe24.at.

Nyugati szomszédunkban az elszegényedés veszélye körülbelül 1,3 millió embert érint, ami a lakosság közel 15 százalékát jelenti és különösen érintettek az időskorúak: szinte minden negyedik, 65 év feletti nő nélkülözésben él.

A szegénység kockázata azonban relatív mérték. Egy másik számítás szerint, aki nem engedheti meg magának az évi 1300 eurós (483 ezer forintnyi) váratlan kiadásokat, például egy autóvásárlást, egy nyaralást, vagy nem tudja megfelelően fűteni a lakását, mert túl drága, az anyagi és szociális szempontból hátrányos helyzetűnek minősül. Ez a lakosság csaknem két százalékára igaz, vagyis körülbelül 200 ezer emberre.

Fennakadtak a válságokon, de lépnének

A szegénységi jelentés eredményei miatt a társadalom és a politika felől komoly bírálatok érik a kormányt. A fő kritikák szerint „Ausztriában az embereknek joguk van egy működő jóléti államhoz”, a kormány azonban nem igazította a minimálbért a szegénységi küszöbhöz és halogatja például a bérlakásépítéseket.

Az elégedetlen hangokra Johannes Rauch (zöldek) szociális és egészségügyi miniszter válaszolt. Mint az Ö1 reggeli magazinjában kifejtette, Ausztria válságok során ment keresztül a koronavírus felbukkanása óta, így például a járvánnyal járó, rövidített munkaidő és munkanélküliség, majd az energiaválság, az infláció, a magas lakhatási költségek, illetve az ukrajnai háborúval érkezett menekültek aránya jelentősen befolyásolják a szegénységi mutatókat, de „sikerült stabilizálni a helyzetet” – mondta.

Jelezte: Ausztriában olyan strukturális intézkedésekre van szükség, amely figyelembe veszi az alapvető gyermekbiztonságot és újra válságállóvá teszi a szociális segélyezési rendszert.

Tovább tombol a munkanélküliség Ausztriában

A német gazdaság mélyrepülése a szomszédok teljesítményére is rányomja a bélyegét: Ausztriában csaknem egy éve meredeken nő a munkanélküliség, főként az iparból ezrek kerülnek utcára. Szemléletváltásra kényszerülnek az osztrák cégek, ahol már nem a pozíció, hanem a készség határozza meg a munkaerőfelvételt.

• Ausztria
• szegénység
• jövedelem