“Ma már talán rejtélyesebb számunkra az elfelejtés, mint az emlékezés . . .” – így kezdi Sigmund Freud A Mindennapi élet pszichopatológiája című könyvének VII. fejezetét. Ez az írás a Robin Hood adók tizenötéves történetének rövid áttekintésével illusztrálja, hogy Freudnak igaza volt: a mai magyar különadókkal kapcsolatban érdekesebb a felejtés, mint az emlékezés.

A Robin Hood adó története 2008 októberében kezdődött, a távhőszolgáltatás versenyképességének javításáról szóló javaslat parlamenti vitájával. Az alaphelyzet ugyanaz volt, mint ma: a távhő szektor állami támogatás nélkül nem életképes, viszont a körülbelül 650 000 lakást nem lehet(ett) fűtés és melegvíz nélkül hagyni. Ekkor találta ki az akkori szocialista kormány, hogy az úgynevezett „energiaellátók” (magyarul a MOL, az erőművek, az áram- és gázkereskedők) fizessenek meg egy új adót, és ebből lehet a távfűtést keresztfinanszírozni. Az új, bevezetni tervezett adónak két fontos sajátossága volt: az adóalap az adózás előtti eredmény volt (8%); és időben korlátozottan vetették ki (2011. január 1-ig érvényes).

Az akkori ellenzék nem támogatta a Robin Hood adó bevezetését. Bencsik János fideszes képviselő így szólalt fel a parlamenti vitában 2008 október 8-án:

„ . . . Ennek a törvénytervezetnek semmi más szándéka nincs, mint a kormányzat szociális érzéketlenségének elpalástolása, miközben abban a hiszemben ringatja az ingatlantulajdonosokat, hogy forrásokat biztosít a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. Mindezt ráadásul a fogyasztók kontójára, hiszen az új adónem végtére is őket fogja terhelni. Ritka álságos törvénytervezetet tarthatunk most a kezünkben. Nesze neked, nemzeti éghajlat-változási stratégia és nemzeti hosszú távú energiapolitika! Nesze neked, szociális érzékenység, nesze neked kormányzati őszinteség!”

Végül, 203 MSZP-s és SZDSZ-es képviselő megszavazta “a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről” szóló törvénytervezetet 2008. október 20-án. Az akkori ellenzék egységesen a Robin Hood adó ellen szavazott.

Tekerjük az idő kerekét előre tizennégy évvel. Tavaly júniusban hirdette ki a kormány az új extraprofit adókat, majd december 7-én a Robin Hood adót 41%-ra emelte.

Szociális érzékenység ide, kormányzati őszinteség oda, a jelenlegi kormány a Robin Hood adót igen megkedvelte: ma több szektor fizet magasabb különadót, mint a szocialisták alatt. A fent idézett Freud mondatra utalva, ez egy igazán érdekes esete a politikai felejtésnek: a jelenlegi kormánypárt mintha nem emlékezne a 2008 októberi parlamenti vitára.

Ennek az amnéziának a kórtörténete 2010 decemberben kezdődött. Ekkor fogadta el az új parlament az egyes ágazatokat terhelő különadókról szóló törvényt. A törvény példaképe a 2008-as Robin Hood adó volt, de a tanítvány túlteljesítette a mestert. Az energia szektoron túl, itt már a bolti kiskereskedelem és a távközlés is bekerült a Robin Hood adózásba, valamint az adóalap a 2009-es nettó árbevétel lett (visszamenőleges adózás), viszont legalább az időbeli korlát megmaradt (2013. január 1).

Az energiakereskedelemben ez a törvény több kárt okozott, mint a 2008-as nagy gazdasági világválság.

A visszamenőleges adóztatás, valamint az adóalap átváltoztatása nettó árbevételre dupla pofon volt, amit a nyugati energiacégek nem tudtak elviselni. Egyik kereskedő hagyta itt Magyarországot a másik után: csak a magyar állami engedélyesek maradtak, valamint azok a pi(a)ci szereplők, akik nem tudtak hová menekülni. Ennek az exodusnak nagy jelentősége lesz az írás második felében.

De mi történt 2013 január 1-én? A különadóról szóló törvény hatályát vesztette, de helyette előkerült a régi jó Robin Hood adó: csak most már 31%-os adókulccsal. Valamint, a rezsicsökkentéssel nehezen összeegyeztethető módon, a víz- és hulladékgazdálkodás is Robin Hood köteles közszolgáltatás lett. A következő tíz évben az adóalap maradt az adózás előtti eredmény 31%-a. Ez változott csendesen és váratlanul 2022 Mikuláskor: a kormány egy rendeletben az „Ural olajadót” (azaz a MOL orosz olajvásárlásaira kivetett különadóját) 95%-ra, míg a Robin Hood-ot pedig 41%-ra emelte.

A Robin Hood adót tehát az utolsó szocialista kormány találta ki a távfűtési szektor kereszt-finanszírozására. A 2010-es választás után a minisztérium az eredeti modellt csak „tökéletesítette” (nettó árbevétel és visszamenőleges hatály).

A jelenlegi magyar kormány már egy EU szinten is jegyzett, igazi különadó specialista: amikor a román parlament tavaly szeptember elején 98%-os, nettó árbevétel alapú különadót vezetett be egy évre, akkor több képviselő állítólag a júniusi magyar kormányrendelet fordításával érkezett. / Bővebben a 444.hu-n/

 

• Robin Hood
• adó
• különadó
• politika