Tam_Bau
MENÜ
2024. november 25.
Katalin
Átvették az uralmat a internetes vásárlások

Átvették az uralmat a internetes vásárlások

startlap.hu

A fogyasztók a COVID-19 hatására arra kényszerültek, hogy vásárlási szokásaikat pillanatok alatt megváltoztassák.

Így történhetett az, hogy egy csapásra teret nyertek a netes vásárlások, a jövőben pedig még inkább ezekre fogunk támaszkodni.

Magyarországon a COVID-19 világjárvány márciusi megjelenése óta ötszörösére nőtt az e-kiskereskedelem növekedési üteme. A pandémia nagy nyertesei a webáruházak, hiszen a megváltozott helyzet hatására a fogyasztók szinte azonnal a világhálóról kezdték menedzselni bevásárlásaikat – mutat rá a Nielsen „Élet a COVID-19-en túl” szakmai összefoglalója.

Azt kis kiemelték, hogy a járványhelyzet utáni időszakban 3 lehetséges forgatókönyvvel számolnak, melyeket annak időtartamától, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásától függően újraindulás-, újraélesztés- és újratervezés-szcenáriókként definiálnak. A makrogazdasági körülmények, munkanélküliségi mutatók, kormányzati gazdaságmentő csomagok figyelembevétele és mértéke mellett a fogyasztói attitűdök trendjeit is számba veszi, amely mintázatok a vírus kiskereskedelemre gyakorolt jövőbeli hatását is vizsgálják.

Tarol az online vásárlás

„A világjárvány életünk szerkezetére gyakorolt döbbenetes hatásához még csak hasonlót sem éltünk meg, a változások szédítő sebességgel zajlanak. A világ az újrakalibrálás állapotában van, a fogyasztói szokások villámgyorsan formálódnak, ezek megértése pedig minden vállalatnak elemi érdeke: ennek megfelelően kell alkalmazkodni és priorizálni hosszú és rövid távú terveiket” – mondta Scott McKenzie, a Nielsen Global Intelligence vezetője.

Az összefoglalóban arra is kitértek, hogy a vásárlók preferenciái egyértelműen a kevesebb érintkezést igénylő online felé fordultak, költési hajlandóságukat pedig erőteljesen befolyásolja majd személyes anyagi helyzetük is a világjárvány utáni időszakban.

Az online vásárlás előtérbe helyeződése globális szinten lezajlott, Magyarországon pedig csak márciusban 76%-kal lőtt ki az online kiskereskedelem forgalma.

Üdítőitalok, hús és száraztészta

A kategóriatrendekből kirajzolódnak a hazai lakosság kijárási korlátozások közötti mindennapjai.

  • az üdítőitalok online értékbeli forgalma 80%-kal
  • az előrecsomagolt élelmiszereké 67%-kal
  • a háztartási tisztítók forgalma 63%-kal emelkedett
  • a feldolgozott hús online forgalma megkétszereződött (+111%)
  • a száraztészta háromszoros növekedést produkált (+203%), ez arra is rávilágít, hogy többet főzünk otthon és felhalmoztuk a készleteket
  • az általános tisztítókból 274%-kal több fogyott a webshopokban, ami a megváltozott higiénés igényekre adott fogyasztói válasz

„A gyártók és kereskedők feladata most az, hogy sürgősen felülvizsgálják termékportfóliójukat és –kínálatukat, valamint az árazási dinamikát, fontolóra véve a fogyasztók megváltozott költési hajlandóságát. A skála egyik végén a munkanélküliséggel küzdő, korlátozott anyagi lehetőségű fogyasztók állnak, míg a másik végletet a költési szempontból védettebb fogyasztók jelentik. Ebből az is következik, hogy a fogyasztói kosarak rohamos tempóban alakulnak majd, a járványügyi szcenáriók megvalósulásától függően” – tette hozzá McKenzie.

Három kulcstényező szerepe a változásban

A Nielsen a járvány kitörésekor hat fogyasztói szakaszt állapított meg, amelyben a különböző piacokon hasonló módon megjelenő költési mintázatokat szakaszolta. A jelen helyzetben több helyen a korlátok közötti élet és a kialakuló új norma között billegnek a különböző országok, a hatályban lévő óvintézkedések vagy fokozatosan feloldott korlátozások függvényében. A Nielsen újrakalibrálási keretrendszere három kulcstényezőt azonosított be: a technológiai adaptációt, a helyi termékek előtérbe kerülését és a minőség-hatékonyság dominanciáját. Ezek mentén felmérhető a COVID-19 pandémia aktuális állására adott fogyasztói magatartás elmozdulása. Ez a keretrendszer az FMCG-piac szereplői, kereskedők és gyártók számára lehetővé teszi a hosszú távú tervezést, a jövőbeli változásokhoz történő alkalmazkodást, miközben egy jelentős trendváltozás zajlik és a fogyasztók az „új normához” igazodva alakítják vásárlási szokásaikat.