Ha ingyen kerülne a benzin a kutak töltőpisztolyaiba, akkor is 160 forint adót kellene fizetni érte. Ráadásul a kormány most vetett ki különadót az üzemanyag-kiskereskedelemre. A negatív olajár csak anomália volt, de az alacsony árak sokáig meg fognak maradni. Viszont az üzemanyagáraknak van alsó korlátja, és már nincs olyan messze.

Szerdán hat forinttal, pénteken újabb hét forinttal esik itthon a gázolaj ára, a benziné a héten csak két forintot csökken, de így is történelmi mélypontok közelébe került: a hét végén már 283 forintos bruttó ár körül lehet majd tankolni. Mindezt úgy, hogy közben az amerikai piacon korábban elképzelhetetlen mélységekbe zuhant az ár, így felmerülhet a kérdés: nálunk mi lehet a mélypont?

Az üzemanyagok magyarországi fogyasztói árában a legnagyobb állandó tétel a jövedéki adó, ami a benzin esetében literenként fix 125 forint, a gázolaj esetében fix 120,35 forint. A benzin jövedéki adója 5, a gázolajé 10 forinttal kevesebb lenne, ha a kőolaj (egész pontosan a Brent olajtípus) átlagára hordónként 50 dollár fölött lenne, de nagyon nincs ott, és nem is várható, hogy a közeljövőben oda drágulna. A nyersanyag árához kötötten változó jövedéki adót a Fidesz 2016-ban vezette be, korábban a jövedéki adó mértéke nem változott, a nyersanyag árától függetlenül 120 és 110,25 forint volt.

A jövedéki adóhoz jön még a pár forintos kőolaj-készletezési díj. A világbajnok, 27 százalékos forgalmi adó (áfa) a teljes nettó árra rakódik rá, vagyis az állam az üzemanyagok árában megfizetett jövedéki adót is adóztatja: még ha magát az üzemanyagot a benzinkút ingyen is adná, a benzin literjéért akkor is közel 160, a gázolajért pedig több mint 152 forint adót kellene kicsengetni.

Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva a kormány különadót vetett ki a kiskereskedelmi tevékenységekre – beleértve az üzemanyag-kiskereskedelmet. A különadót a cégeknek a 2019-es, kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételük alapján kell megfizetni – vagyis gyakorlatilag amíg a veszélyhelyzet tart, és a különadót fizetni kell, addig az adóztatott adóra rárakódik a különadó. Feltéve persze, hogy a cégek továbbterhelik a különadót a fogyasztókra az árakban. Ezt jó eséllyel könnyedén megtehetik, hiszen a nyersanyag ára történelmi mélypontokon jár, szóval a fogyasztói árban van mozgástér.

A cégeknek azért nem az adóztatott adó különadóját kell fizetniük, a különadót ugyanis a nettó (adó nélkül számított) árbevétel alapján kell fizetni.

Az üzemanyag összetett termék

De persze a benzinkút az adóktól függetlenül sem adhatja ingyen az üzemanyagot. A láncon visszafelé haladva az üzemanyagot a kútra el kell szállítani egy nagykereskedőtől (aki vagy azonos a kút tulajdonosával, vagy nem), de előtte persze a kész üzemanyagnak el kell jutnia a nagykereskedőhöz, de csak miután előállították, hiszen az üzemanyag feldolgozott termék, amit nyersolajból finomítanak. Ehhez természetesen a nyersolajat el kell juttatni a finomítóba, de csak miután valahol kitermelték.

A sok szállításnak, feldolgozásnak, kitermelésnek költsége van, és akkor arról még nem beszéltünk, hogy a lánc szereplői ideális esetben némi hasznot is szeretnének elérni a munkájukkal, a profitjuk pedig lépésről lépésre beépül az árba.

Magyarország esetében fontos tényező, hogy az országban érdemi kőolajtermelés nincs, vagyis importra szorul. Így a forint árfolyama meghatározó, minél kevesebbet ér a forint ahhoz a pénzhez (rubel, euró, dollár stb.) képest, amiben fizetni kell, az importőrnek annál több forintot kell kiadnia, vagyis annál magasabb lesz a hazai ár. Márpedig a forint árfolyama év eleje óta közel 10 százalékot romlott a dollárhoz képest, és nincs kizárva, hogy még tovább fog csökkenni az értéke.

Egyszóval hiába nagyon olcsó a nyersolaj, az üzemanyagok magyarországi fogyasztói ára sok tételből tevődik össze, és van egy alsó korlátja. A mostani bizonytalan gazdasági helyzetben lehetetlen megmondani, pontosan meddig csökkenhet még az üzemanyagok fogyasztói ára, de vélhetően már nem sokáig. Már az április elejei 290-es benzinár tízéves rekordot jelentett, és nincsenek már messze a 2009-es válságban látott mélypontok.

Ezt is megéltük: negatív olajár

Közben a nyersolaj olcsó, sőt nagyon olcsó. Az USA olajpiaca gyakorlatilag összeomlott, április 20–21-én az amerikai WTI rövid határidős (májusi, április 21-én lejáró jegyzésű) ára negatív tartományokban járt, ami még sosem fordult elő. Lényegében voltak pillanatok, amikor kereskedők, kitermelők nemhogy pénzt kértek a májusi szállítási idejű olajért, de készek voltak azért fizetni, hogy valaki egyáltalán átvegye.

A negatív ár anomáliának tekinthető, a júniusi szállítási idejű WTI ára nem ment negatív tartományba, ahogy a többi olajfajtáé sem. A májusi WTI negatív áru jegyzését részben az okozta, hogy a túltermelés befogadására alkalmas tárolók gyakorlatilag megteltek (elsősorban a cushingi tározó, amely 70-80 százalékos telítettségen áll). Felmerült, hogy az amerikai kormány a stratégiai tartalékok feltöltésével segítené a hazai termelőket, illetve Donald Trump elnök belengette, hogy megtiltaná a szaúdi olaj importját.

Ennek ellenére elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a negatív WTI-ár újra előfordulhat, például egy hónap múlva, a júniusi jegyzés zárulása előtt. Illetve az olajárak általában eshetnek még, a világgazdasági környezet ugyanis a járvány miatt kiszámíthatatlan.

Nem látszik, az olaj mitől drágulna jelentősen

Egyelőre ugyanis nem látszik, hogy a fejlett országok gazdaságai mikor és milyen ütemben kezdenek újraindulni, vagyis mikor és milyen ütemben kezd nőni a kőolajkereslet. Aminek ráadásul az elmúlt hónapok masszív túltermelése közben felgyűlt tartalékokból is fel kell szívnia.

Hosszas huzakodás után – amelynek alapja az volt, hogy a szaúdi királyság az oroszok kiszorítására a kereslethez képest túl sokat termelt – a Szaúd-Arábia vezette OPEC és Oroszország április közepén megállapodtak a kitermelés visszafogásáról, összesen napi 9,7 millió hordóval csökkentik a kínálatot május elsejétől. Ez azonban aligha lesz elegendő ahhoz, hogy a túlkínálat érdemben csökkenjen, és az olajárak feljebb kússzanak.

A következő OPEC–Oroszország találkozó június 10-én lesz, vagyis ekkor dönthetnek legközelebb további kínálatcsökkentésről. A jelenlegi alacsony árszint mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia költségvetését megviseli, azonban mindkét országnak komoly – de nem végtelen – tartalékai vannak egy válság átvészelésére. Az alacsony árak rövid távon sokkal jobban fenyegetik az amerikai kitermelőket, akik ezen az árszinten tömegével fognak csődbe menni, mind a szaúdi, mind az orosz mezőkön sokkal alacsonyabb költségek mellett lehet kitermelni, mint az USA-ban, ráadásul az amerikai termelőknek nagyon sok a hitelük az elmúlt évek fejlesztései, és a termelés felfuttatása miatt.

• üzemanyag
• gázolaj
• jövedéki adó
• különadó