Amikor a finnek május elején felmondták a roszatomos szerződésüket, valójában egy, hivatalosan még építés alatt sem álló nukleáris projektről mondtak le. Építés alatt a világban statisztikailag 52 atomerőművi egység áll, valójában viszont annyi mondható ki viszonylag nagy biztonsággal, hogy a világ másfél tucat országa közül csak a kínai beruházások fejeződnek be az építkezés elején meghatározott időpontra. Miért van ez? És miért borítékolható, hogy ez vár Paks II-re is? - erre ad válaszokat egy frissen megjelent tanulmány.

Szijjártó Péter a múlt hét közepén Facebook posztban tudatta a közönségével, hogy a magyar kormány továbbra is a Roszatomban gondolkodik, amikor a Paks II. projekt az eszébe jut. „Magyarország nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta az MTI-nek a miniszter azután ,hogy Isztambulban tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával.

Arról az atomerőmű projektről tárgyaltak, melynek egy blokkját az előzetes ígéretek szerint 2024-ben már be kellene kapcsolni - ehhez képest a Paks II. projektnek nincs létesítési engedélye, mivel azt - valószínűsíthetően számos hiányosság, műszaki-szakmai-tervezési probléma miatt - nem adhatta ki számára az Országos Atomenergia Ügynökség. Még úgy sem, hogy a kormány az illetékes minisztérium hozzáértő helyettes államtitkárát nevezte ki az OAH élére.

Az új magyar atomerőmű építése az iparágban használatos definíciók szerint - tehát a 2014 januárjában megkötött, erre vonatkozó orosz-magyar szerződések óta eltelt idő, az erre elköltött pénz és elhasznált energia ellenére - valójában meg sem kezdődött. A hivatalos terminus technicus alapján a Paks II. beruházás ugyanis nem tartozik az építés alatt álló atomerőművi projektek közé. Valahol a senki földjén áll a szándék és a megvalósítás megkezdése között, ahonnan a kormány a Roszatom segítségével azt reméli, hogy hamarosan mégis e körbe bebocsáttatik.

Ha egyszer erre majd sor kerülne, akkor sem mondható, hogy az ügy sínre van téve, és meg sem áll már a célig. Erre a legjobb elérhető dokumentumtárat állította össze az Energiaklub, mely részletesen ismerteti mind az 52, jelenleg építés alatt álló nukleáris reaktorprojektet. A 30 oldalas tanulmány elkészítéséhez mintegy 300 iparági jelentés, publikáció és a nukleáris ipari sajtóban megjelent cikket, tudósítást, közleményt használtak fel - és hivatkoztak be.

Építés alatt állónak csak akkortól tekinthető egy atomerőmű építési projekt, ha a megszerzett létesítési engedélyét követően a reaktormagnak majdan otthont adó épületnek az alapbetonját önteni kezdik.

A Nem úgy, nem annyiért, nem akkorra azt mutatja be, hogy mennyire rögös út vezet a világban már valóban építés alatt álló atomerőművek számára a cél felé.

19 versenyző, hány célba érő?

A Föld több mint 200 országa közül 19-ben folyik jelenleg hivatalosan egy vagy több atomerőmű létesítési projekt, amely az “építés alatt” kategóriába sorolható. Az alig másfél tucat ország építkezéseit közelebbről megnézve azonban az látható, hogy azok közül Argentínában, Bangladesben, Brazíliában, Iránban, Japánban, Dél-Koreában, Szlovákiában, Ukrajnában és az Amerikai Egyesült Államokban valójában gyors, számottevő eredménnyel nem kecsegtetnek az építkezések; az egyetlen franciaországi beruházásról a legtöbb, ami elmondható, hogy inkább szégyene az építőknek, mint érdeme, miközben ugyanez a cég (EdF) a britek kétreaktoros projektjébe is minimum bele kell, hogy piruljon - olvasható a tanulmány bevezetőjében.

Ami azzal folytatódik, hogy: sor így még nem teljes, mivel a három reaktorra váró Törökország és az újabb nukleáris blokk elkészültére váró Belarusz is arra a Roszatomra támaszkodik, amely már az oroszok ukrán háborús hadjáratának megindítása előtt is inkább a Kínában, a kínai atomerőmű iparral közös építkezéseivel haladt jobban, semmint odahaza. Ráadásul most úgy látszik valószínűbbnek, hogy a Roszatomnak az utánpótlás sem igen lesz könnyű, mert a finnek már kifaroltak a közös építkezésből, és a magyarországi építkezés is cérnaszálon függ, miközben a lengyelek, a csehek, a hollandok és bárki más Európában már nem kér az orosz technológiából.

A lengyeleket kábító amerikai atomipari beruházók és lobbisták odahaza szintén csak botladoznak, ami pedig csak egy lépésre van attól a Japántól és Dél-Koreától, ahol vannak aktív reaktor-beruházások, de azokkal kapcsolatban a kérdés inkább úgy tehető fel reálisan, hogy azok az építkezések valóban zajlanak-e még, vagy már csak statisztikaként léteznek.

Az új kínai hatos

Április végén a kínai államtanács közleményben tudatta, hogy az ország vezetői Li Ko-csiang miniszterelnök elnökletével arról döntöttek, hogy mivel az országnak energiára van szüksége a gazdasági és társadalmi fejlődése támogatásához, a már meglévő és a már építés alatt álló atomerőművek mellett további hat reaktort fognak megépíteni.Az államtanács jóváhagyta, hogy “évekig tartó előkészítés, valamint átfogó értékelés és felülvizsgálat után” a három új atomerőmű-projektet - projektenként 2-2 blokkot - építeni kezdjenek. A Sanmen és a Haiyang korábban már épített 2-2- erőműblokkot, így az új engedély további kínai típusú AP1000-es (CAP1000) reaktor megépítését jelenti majd Sanmen-3 és -4, illetve Haiyang-3 és -4 néven. Az új helyszínen, a lufengi telephelyen viszont a két, most engedélyezett blokk lesz az első tételpár - szokatlan módon azonban a Lufeng-5 és -6 nevet viselik majd, mivel az ide tervezett négy további blokkról még nem született döntés.
Kínában márciusban adták ki az új - 14. - energetikai ötéves tervet, amely a telepített nukleáris termelőkapacitás teljesítményhatárát 2025-re 70 GW-ban határozta meg. Ez gyakorlatilag abban az esetben realizálható, ha az 54 már meglévő, jellemzően 1000 MW teljesítményre képes blokk mellett a már valóban, fizikailag is építés alatt álló atomerőmű építési projekt is célba ér Ez utóbbiba a most bejelentetett hat új blokkot nem érdemes beleszámolni, és ennek két fő oka van. Az egyik, hogy Kínában - ahol egyébként a legkevesebb határidőcsúszás történik ebben a szektorban -, egy erőművi egység megépítési ideje átlagosan 5 évet vesz igénybe. A másik ok viszont az, hogy bár az államtanács megadta a jelet a hat új tétel létesítésére, valójában ezek egyike sincs még abban a fázisban, amit egyszerűen csak "építés alatt”-ként tart nyilván a nukleáris ipar.

Az EnergiaKlub a tavaly megjelent első gyűjtés után most kiadott első frissítéssel aktualizálta a futó projektek listáját, és ezen keresztül mutatja meg, hogy a világban miért olyan bonyolult, időt és túlnyomó részben a költségsapkát sem elviselni képes kihívás egy atomerőmű megépítése.

Az aktualizálás mellett az EnergiaKlub éppen azért vállalja, hogy évente legalább egyszer frissíti e projektlistát - mondta lapunk kérdésére Méhes Martina, a szervezet ügyvezetője és szakmai igazgatója, hogy láthatóvá tegye Törökországtól az Egyesült Államokig, Indiától Brazíliáig és Franciaországtól Japánig mindazokat a problémákat és kihívásokat, amelyek a már az engedélyezésen túljutott, ténylegesen épülő atomerőmű projektekre várnak a világban.

Mivel a világ ezügyben is a radikális változások küszöbéhez ért, fontosnak tartjuk, hogy elérhető legyen bárki számára egy tényszerű, valódi szakmai forrásokból építkező, mindig friss dokumentum a témában - tette hozzá.

Mi lesz a Roszatommal?

Május 2-án a finnországi atomerőmű projektet vezető cég bejelentette: felmondja a Hankihivi-1 erőmű oroszokkal kötött szerződését. A Paks II. szamárvezetőjének is láttatott projekt -mely a magyar atomerőmű építési elképzelésekhez hasonlóan hosszú ideje fennakadt az engedélyezési eljáráson, és így hivatalosan nem is tartozik az építés alatt állók közé - a sorozatos csúszásokra és szerződésszegésre hivatkozik, de az utolsó szöget ebben a koporsóba az oroszok ukrajnai háborúja jelentette.

Az Ukajnában zajló háború kapcsán azt ugyan megjósolni sem igen lehet, hogy a nukleáris iparra milyen mélyen korlátozó hatással lesz az oroszok gazdasági szankcionálása, de - így a tanulmány: - azt érdemes szem előtt tartani, hogy a finnek és a magyarok érintettsége a Roszatom kapcsolat miatt csak a jéghegy csúcsa. Mivel az orosz állami atomenergia cég építi Törökországban az Akkuyu blokkokat is, de a Roszatom áll a szlovákiai Mohi atomerőműbe elképzelt fejlesztések technológiája mögött is, a Roszatomé a belorusz a bangladesi, néhány indiai és az iráni építkezések műszaki felelőssége, és még négy kínai blokk építésébe is beszálltak, összesen akár 18 tételt is befolyásolhatnak a világban.

A magyar kormány aktuális álláspontja ezügyben a cikk elején is megjelent már. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy az oroszok elleni európai uniós szankciókat illetően a nukleáris technológiai transzport és a nukleáris ipari üzletkötések, szerződések, szállítások tiltásának esélye nagyon is fennáll. Akkor is, ha jelenleg mindez még nem került fel a tiltólistára. A magyar kormánnyal szemben ezt a kockázatot is bekalkulálták a finnek, amikor felmondták az orosz szerződésüket az idehaza a Paks II. sorvezetőjének tekintett Hanhikivi-1 beruházás kapcsán.

Amerika már visszainteget

A világ energetikai sokszínűsége és a megújuló energiák skálázhatósága az Egyesült Államokban is megoldást jelent arra, hogy az amerikai nukleáris flotta szép lassan lesoványodik. A NucNet április végén megjelent értékelője leírta, hogy az Egyesült Államokban 2017 vége óta hat atomerőművi blokkot küldtek nyugdíjba, s ezzel a szektorban összesen 4736 MW teljesítmény tűnt el.

A tervek szerint hamarosan további három reaktort állítanak le, melyek együttesen 3009 MW kapacitást vonnak ki az amerikai energiamixből. A michigani Palisades még ebben az évben végleg leáll, a kaliforniai Diablo Canyon dupla blokkja pedig a következő években teszi ugyanezt; ahogyan a napokban megírtuk: hiába volna elméleti lehetőség az időleges megmentésükre, az erre felajánlott állami dollár milliárdokért az üzemeltetők már le se hajolnak.

Ennek oka az is, ahogyan azt a nukleáris szaklap írja, hogy a villamosenergia-ágazatban a leálló atomerőművek miatti teljesítmény kihullásokat megújuló forrásokból problémamentesen pótolják, sőt: a növekvő igényeket is abszloválni lehet zöld forrásból. Az Egyesült Államokban 2021-ben a megújuló energiaforrásokból nyert összes árammennyiség 795 millió MWh volt. Az atomerőművekből nyert mennyiség pedig 778 millió MWh.

• erőmű
• PAKS II
• Roszatom
• atomerőmű-projekt