Lassan nemcsak az időjárás miatt gondolhatjuk magunkat Dél-Amerikában, hanem az agráriumunk is kezd átalakulni a klasszikus nagybirtokosi rendszerré. Erre a folyamatra mutatott rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely hétfőn adta közre a 2023-as gazdaságszerkezeti összeírást, amiben többek között megállapítják, a magyar mezőgazdaságban a gazdaságok száma jelentősen kevesebb lett. Mivel a vizsgált időszakban,

2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött, ez 2020-hoz képest 18 százalékos csökkenést jelent. Ennél is, aggasztóbb, hogy 2013-hoz viszonyítva a visszaesés mértéke 33 százalék, azaz 99 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet.

A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és állatlétszám bővüléséhez vezetett - írta le némi eufemizmussal a KSH a birtokkoncentrációt.

Növénytermesztő gazdaságok: 135,4 ezer darab (2013) - 143,3 ezer darab (2023)
Állattartó gazdaságok: 117,2 ezer darab (2013) - 28,4 ezer darab (2023)
Vegyes gazdaságok: 38,2 ezer darab (2013) - 15,7 ezer darab (2023)
Nem besorolható gazdaságok: 6,2 ezer darab (2013) - 10,2 ezer darab (2023).
Ahogy arra a KSH is rávilágít, a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt: bár számuk 2020-hoz képest 5,8 százalékkal csökkent, de 2013-hoz viszonyítva ugyanekkora mértékű növekedést mutatott. Ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el: 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott.

A jelentés szerint az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották.

Ez a folyamat drámai arányeltolódást is jelentett a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73 százalékát tették ki (2013-ban ez még csak 45,6 százalék volt), míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 39,5 százalékról. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9 százalék, nem változott számottevően.

Nemcsak fővárosi probléma...

Egyébként a probléma országos, 2020-hoz képest, Veszprém kivételével minden vármegyében csökkent a gazdaságok száma. A legnagyobb visszaesés (26 százalék) Somogy vármegyében történt, de Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében szintén jelentős, 24 százalékos csökkenés figyelhető meg. Veszprém vármegyében 3,2 százalékkal nőtt a gazdaságok száma. 2023-ban a legtöbb gazdaság Bács-Kiskun vármegyében működött (24 ezer), itt 2020-hoz képest 13 százalékos csökkenés következett be.

A KSH sok szempontból csoportosította a magyar agráriumot, mi most a mezőgazdasági termelés koncentrációját vizsgáljuk meg, ha már láttuk, hogy jelentős mértékben csökkent a hazai agrárcégek száma. A mezőgazdasági termelés egységes értékmérője a standard termelési érték (STÉ), ami egyébiránt számos komponensből áll, viszont alkalmas a cégek összehasonlítására.

A jelentés kimutatta, hogy 2013 és 2023 között a legkisebb, a 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. A 4 és 8 ezer euró közötti kibocsátással rendelkező gazdaságok száma szintén mérséklődött 28 százalékkal. A három legnagyobb méretkategóriába tartozó gazdaságok száma viszont jelentősen nőtt ezen időszakban. A statisztikusok szerint figyelemre méltó a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres (135 százalékos) bővülése. Ezek a változások jelentősen átalakították a gazdaságszerkezetet: míg 2013-ban a két legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaságok az összes gazdaság 80 százalékát tették ki, 2023-ra ez az arány 61 százalékra csökkent, ezzel szemben a 15 ezer eurónál nagyobb STÉ-vel rendelkező gazdaságok részesedése 12-ről 27 százalékra emelkedett.

A magyar agráriumhoz való hozzáférés szűkülését az is bizonyítja, hogy 2020-ban a 4 ezer euró alatti STÉ-t előállító gazdaságok 45 százaléka szűnt meg a vizsgált három év során, ezzel szemben az 500 ezer euró felettieknek csupán a 3,7 százaléka.

Sőt, a termelési struktúra koncentrációjának mértékét az is jól mutatja, hogy bár a gazdaságok 47 százaléka a legkisebb méretkategóriába tartozott 2023-ban, az STÉ 45 százaléka a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságokban összpontosult, amelyek gazdaságszámot tekintve mindössze 1,1 százalékos arányt képviseltek.

 

• agrár
• mezőgazdaság
• vállalkozás