Elfogyott a magyar munkaerő, sőt már a környező országokból is egyre nehezebb toborozniuk a cégeknek. A hazai beruházások ugyanakkor nem álltak le, így a munkaerőigény tovább fokozódik. Az erőforrás problémákat ezért egyre inkább az ázsiai, távol-keleti munkavállalók tudják kiszolgálni – hangsúlyozták a Napi.hu-nak a távol-keleti toborzással is foglalkozó Menton Jobs munkaerőkölcsönző cég alapítói. Horváth Tamás és Stasztny Viktor ugyanakkor kiemelték: nincs félnivalójuk a távol-keleti munkásoktól sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak, ez személyes meggyőződésük is garantálja.

Napi.hu: Nem újdonság, hogy munkaerőhiánnyal küzd a magyar gazdaság. Valóban elfogyott a hazai potenciális munkaerő?

Horváth Tamás: Igen, éppen ezért új megközelítésre van szükség ma már a munkaerőigény kielégítésére. A még rendelkezésre álló hazai munkavállalók kevesen vannak, de elhelyezkedésük továbbra is prioritást élvez a Menton Jobsnál. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a hazai munkaerőpiac már nem képes kielégíteni a jelenlegi, sőt az egyre növekvő létszámigényt. Noha a statisztikák azt mutatják, hogy rendelkezésre áll még több százezer fő, aki nem dolgozik, nagyobb részük nem is szeretne elhelyezkedni, vagy nem azokon a területeken, ahol szükség lenne rájuk. A következő időszakban megvalósuló beruházások ráadásul tovább növelik a vállalkozások humánerőforrás igényét, miközben már az ukrán vagy a szerb munkaerő sem elérhető akkora létszámban, mint korábban.

Napi.hu: Mi az oka annak, hogy eltűnt a belföldi munkaerő? Kelet-Magyarországon még mindig magas a munkanélküliség.

H. T.: A 2010-es évek elején vált jellemzővé, hogy a kelet-magyarországi munkaerő egyre nagyobb számban indult meg Nyugat-Magyarországra. A 2010-es évek végére azonban elfogyott a minőségi munkaerő. Ez nemcsak azért következett be, mert kiürültek a keleti régiók és a mobilizálható emberek már nyugaton dolgoztak, hanem azért is, mert egyre több beruházás valósult meg, lehetővé téve, hogy aki nem dolgozott helyben – Debrecenben, Miskolcon, vagy Nyíregyházán –, ma már el tud helyezkedni.

Napi.hu: A környező országokból is sokan vállaltak munkát Magyarországon, ez már nem jellemző?

H. T.: A Menton Jobs 2017-es megalapítása óta nagy hangsúlyt fektetünk a belföldön elérhető munkaerő mellett a határon túlról érkező potenciális munkavállalók toborzására is. Mára ugyanakkor már elmondhatjuk, hogy Szerbiából és Ukrajnából sem tudunk több dolgozót behozni.

Napi.hu: Ennek mi az oka?

H. T.: A Covid-19 járvány miatt bevezetett lezárások feloldását követően, már 2020 őszétől láthatóvá vált, hogy az átmeneti visszaesés után továbbra is munkaerőre van szüksége az autóiparnak, és más területeken is fel kell tölteni a létszámot. A kormány ezért megkönnyítette bizonyos európai és távol-keleti harmadik országokból az engedélyeztetés folyamatát. Nekünk munkaerőkölcsönzőknek pedig a rendeletben meghatározott harmadik országokban végzett toborzásokhoz meg kellett szereznünk a szükséges minősítés. Ezt 2022 februárjában megkaptuk, majd gyakorlatilag másnap kitört az orosz-ukrán háború, aminek követkeménye, hogy már az ukrán munkaerő sem áll rendelkezésre.

Napi.hu: Hogyan befolyásolta a háború a hazánkba érkező ukrán munkavállalókat?

H. T.: A már itt dolgozó ukránok mintegy 10 százaléka visszament Ukrajnába, de a legtöbben maradtak. Sok ukrán munkásnak a családtagjai is idejöttek a háború elől. Nekik mind céges szinten, mind magánemberként segítettük, ahogy tudtunk. Az utánpótlást ugyanakkor a háború és annak következményei megnehezítették. Egyrészt azért, mert a háború miatt sokan nem jöhetnek más országba legálisan, másrészt egyszerűbbé vált a munkavállalásuk Nyugat-Európában, ami új lehetőséget és magasabb béreket jelent az érintettek számára.

Mára ezért ott tartunk, hogy mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak hozzá kell szokniuk a távol-keleti munkavállalók egyre nagyobb számú megjelenéséhez.
Fontos hangsúlyoznom, ez mindannyiunk érdeke, ettől senkinek sem kell tartania.

Napi.hu: Hogyan viszonyulnak a cégek az ázsiai munkaerőhöz?

Stasztny Viktor: Mindenekelőtt hangsúlyoznám, ha egy munkáltató hozzánk fordul, először azt nézzük meg, hogy az igényeket ki tudjuk-e elégíteni elsősorban belföldről, másodsorban a környező országok munkaerőpiacairól. Ha erre nincs lehetőség, akkor jöhet szóba Vietnám, Indonézia, Kirgizisztán vagy a Fülöp-szigetek. A munkáltatóknak nem kell aggódniuk, csak olyan munkavállalókat kölcsönzünk, akikben megbízhatnak.

Napi.hu.: Mi a garancia, hogy megbízható munkaerő érkezzen?

S. V.: Egyrészt minősített munkaerőkölcsönzőként a Menton Jobsnak be kell tartania a szigorú előírásokat, amelyeket a kormányrendelet előír. Másrészt a többi munkaerőkölcsönzővel szemben mi személyesen utaztunk el ezekbe az országokba, és alakítottuk ki a helyi kapcsolatokat. Mind a kinti partnereinknek, mind az ideérkező munkavállalóknak az az érdekük, hogy ne legyen probléma. Egyedülálló, hogy minden meglátogatott országban a konzulátusokkal együttműködve személyesen kerestük meg a helyi partnereinket, így saját tapasztalataink vannak arról, hogy kivel érdemes együttműködni, ezzel garantálva a megfelelő munkaerőt és a sikeres toborzást.

Napi.hu: Mik voltak a tapasztalatok, mi alapján dől el, hogy egy hazai vállalkozás igényeire melyik ország munkavállalóit érdemes közvetíteni?

S. V.: A kormány meghatározta azokat az országokat, ahonnan lehetőség van egyszerűsített foglalkoztatással toborozni. Az érintett négy távol-keleti országban nem újkeletű az európai munkavállalás, éppen ezért mind a munkavállalók, mind a helyi partnereink felkészültek. Sok kinti toborzócég egyben iskola is, amelyek kimondottan azzal a céllal működnek, hogy a munkavállalóikat felkészítsék az európai munkavállalásra. Vietnámban például a szabályozatlanság és a beugrós munka a legjellemzőbb. Ahhoz, hogy az érintettek nálunk tudjanak dolgozni, a közvetítő cégek megtanítják az érintetteknek, mi jellemzi az európai munkaerőpiacokat, hogyan kell dolgozni, milyen munkaidőben, vagyis mik az elvárások.

Napi.hu: A tapasztalatok alapján mi lehet a hazai vállalkozások bázisa, honnan jöhet a legtöbb ázsiai munkavállaló?

S. V.: Úgy látjuk, a jövőben a filippínó munkavállalók jöhetnek nagyobb számban. Ennek oka, hogy a Fülöp-szigeteken élők többsége folyékonyan beszél angolul, és az ország keresztény vallású. Indonézia ugyan muszlim ország, de szintén sok indonéz érkezhet a következő években. A vallási különbég nem akadály, ettől nem kell tartani. A kirgizek pedig könnyen integrálhatók olyan munkahelyekre, ahol már korábban dolgoztak ukránok, mivel hasonlít a nyelvük, jól tudnak kommunikálni egymással.

Napi.hu: Mi a garancia arra, hogy a többezer kilométerről érkező munkavállaló Magyarországon marad és nem megy tovább az Európai Unió egy másik, jóval magasabb fizetéseket nyújtó országába?

S. V.: Nagyon szigorú szabályokat kell betartaniuk a munkavállalóknak is, ha ezeket megszegik akkor azt kockáztatják, hogy nem vállalhatnak a jövőben munkát európai országban. Ezt pedig nem kockáztatják meg. Ebből a szempontból is fontosnak számítanak az adott ország sajátosságai. Vietnámban például nem jár a munkavállalóknak egészségügyi ellátás, számukra ezért vonzó a magyar munkaerőpiac. Fennáll ugyanakkor a veszélye, hogy sokan egy későbbi ingyenes műtét, vagy más ellátás reményében érkezzenek. Ennek elkerülésében a küldő országban a partnervállalkozásai jutnak kulcsszerephez például azzal, hogy részletesen felmérik a munkavállaló egészségi állapotát. Ha kiszűrik, hogy az illetőnek valamilyen betegsége van, akkor nem őt küldik magyarországi munkára. Az ideérkezők nyilvántartása is nagyon szigorú, és a személyes és biometrikus adataik megadása miatt nyomon követhetőek.

Napi.hu: A vallási-kulturális különbségek miatt fokozottabb figyelemre van szükség egy indonéz munkavállaló esetén?

Horváth Tamás: Nem kell imaszőnyeg az öltözőbe és nem kell a munkáltatóknak sem alkalmazkodniuk, a valláshoz kapcsolódó szokásaikat munkaközi szünetekben és munkaidőn kívül végzik el. Összességében akiket eddig a Menton Jobs toborzott, azokról mindenhol jó véleménnyel vannak. A vietnámiaknál előfordul a helyi sajátosságok miatt, hogy a szerződésük lejárta előtt hazamennek, de erre figyelünk. Ha egy cég hosszútávra és nem csak egy-egy szezonális vagy projekt munkára keres dolgozókat, akkor elsősorban nem Vietnámból, hanem másik országból keresünk az igényeknek megfelelő munkaerőt.

Napi.hu: A külföldieknek milyen elvárásaik vannak? Jók a tapasztalataik a magyar munkahelyekről?

H. T.: A versenytársakhoz képest mi kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a felmerülő igényeknek eleget tegyünk. Az ukránoknak és az ázsiaiaknak is fontos kérdés például, hogy a szállásukon van-e vízforraló, tudnak-e vizet forralni, egyebek mellett a helyi higiéniai sajátosságokhoz szokva. Ez idehaza általában nem releváns kérdés. Szorosan együttműködünk ezekben a kérdésekben a foglalkoztatókkal, a csapatunk erre fel van készítve mind tudásban, mind létszámban. Fontos kiemelnem, hogy aki idejön, az dolgozni jön, vagyis elsősorban az a fontos, hogy megfelelő bért kapjon a munkájáért, munkaidő után pedig ki tudja pihenni magát.

Napi.hu: Sok sztereotípia jellemzi a magyarokat. Milyen a Távol-Keletről érkezők fogadtatása?

H. T.: Jó tapasztalataink vannak. Valóban sokan tartanak a külföldi munkaerőtől, például attól félnek, hogy a munkájukat veszélyeztetik. De a külföldieket a legtöbb esetben érdeklődéssel fogadják a helyiek, kíváncsiak rájuk, az eltérő szokásaik miatt, egzotikusnak számítanak. Fontos, hogy az érintett országokban élő emberek összességben vidámak, mosolygósak és nagyra értékelik a magyar munkáltatók odafigyelését, a cégnél elérhető jóléti intézkedéseket, vagy a munkavállalóknak szervezett programokat, csapatépítőket. Kifejezetten jó véleménnyel vannak a hazai munkaadókról. Szintén sokan kifogásolják itthon, hogy egyre több a munkásszállás. Fontos, hogy ezek a szálláshelyek elengedhetetlenek a munkaerő toborzása szempontjából. Azt is megemlíteném, hogy ezek az intézmények azokon a helyeken épülnek, ahova a helyiek nem szívesen költöznek, például forgalmas utak mellett, vagy az ipari létesítményekhez közel.

Napi.hu: A távol-keleti munkaerő valóban veszélyezteti a helyiek munkahelyét? Esetleg a bérek lenyomásában szerepük lehet?

H. T.: Meg kell értenünk, hogy nem veszélyeztetik senkinek az állását sőt, a munkahelyek megtartását segítik.

Ha nincs munkás a gyártósoron, mert nincs rá ember, de nem jön külföldről sem, akkor az egész cég működése kerül veszélybe, ezzel pedig az ott dolgozók munkahelye is bizonytalanná válna.
Ugyanez igaz a bérekre. Akik jönnek, azért a fizetésért jönnek, amit a helyieknek is kínálnak a munkaadók. Hozzá kell szoknunk, hogy a magyar munkaerőtartalék elfogyott, miközben egyre több dolgozóra van szükségük a cégeknek. Ezzel a vállalkozások lassan már megbarátkoznak. Elsősorban itthoniakat próbálunk toborozni, de a következő években egyre nehezebb lesz. Így egy-két éven belül már tízezres nagyságrendben érkezhet elsősorban ázsiai munkavállaló hazánkba, de hangsúlyozom, a tapasztalataink jók és mindenkinek az az érdeke, hogy ez így is maradjon.

 

• munkaerőhiány
• munkaerő-kölcsönzés