A cikk szerint úgy fest, hogy a „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány: a kormány valójában beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe, amit legjobban talán az mutat, hogy egy tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelettel nagy számú távol-keleti munkások érkezését ösztönzi.

A kékgalléros munkaerőpiacon munkásokat közvetítő cégektől és munkaadóktól több helyről kapott információk alapján a hírportál szakírói úgy látják, az utóbbi időben egyre több indiai, vietnámi és Fülöp-szigeteki munkás érkezik Magyarországra.

A témában az elmúlt években a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közölt évi összegzéseket, ezek alapján 2015 és 2020 között a Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma jelentősen nőtt: a 2015-ös és 2016-os majdnem 17 ezres adat 2019-re megközelítette a 70 ezret, majd 2020-ra bő 36 ezerre mérséklődött, de ebben már benne lehet a koronavírus-járvány hatása.

Az éves jelentéseket egymás mellé téve látszik, hogy egyre több országból jönnek munkavállalók. Nagy a szórás, 2020-ban például 131 szíriai, 194 pakisztáni, 208 nigériai, 426 Fülöp-szigeteki, 630 moldovai állampolgárnak adtak munkavállalási engedélyt. A listát viszont Vietnám vezeti 5140 fővel, ami majdnem kétezerrel több, mint a második helyen szereplő Kína, és mintegy duplája a harmadik helyen szereplő Dél-Koreának.

 

 

• vendégmunkás
• bevándorlás
• munkaerőhiány