Komoly lehet a kár

A tűzelhalásos betegséget a 90-es évek második felében Nyárlőrincen írták le először itthon, de Amerikában bő kétszáz éve ismert. Előfordul, hogy a teljes ültetvényt fel kell számolni a fertőzés miatt, így a károk komolya lehetnek, bár megelőző védekezéssel alkalmasint el lehet kerülni a nagyobb bajt. A tűzelhalás polifág baktériumként rendkívül széles gazdanövénykörrel táplálkozik. A már fertőzött növényi részekben vészeli át a számára nem optimális időszakot. Általában sérülések, kéregrepedések szélein telepedik meg, majd a nedvkeringés révén, a sejtközötti járatokban kezd szaporodni. Csak aktív növekedésben levő szövetet fertőz, így az intenzív hajtásnövekedés és a virágzás a kultúrnövény számára legnagyobb fertőzési kockázattal járó időszak.

Ígéretes hatékonyság

Nemrég a tűzelhalás ellen hatásosnak tűnő baktériumokat azonosítottak spanyol kutatók. A Valenciai Mezőgazdasági Kutatóintézet (IVIA) és a Valencia Egyetem tanulmánya szerint a tűzelhalás (Erwinia amylovora) elleni védekezésben eredményesen használható baktériumokat teszteltek. A vegyszerek kiváltására alkalmas biológiai készítmény létrehozásának első lépéseként különböző növényi szövetekből és földrajzi helyekről gyűjtöttek baktérium-izolátumokat. Laboratóriumi körülmények között, majd az észlelhető tünetcsökkentő alapján vizsgálták meg a begyűjtött izolátumok antagonisztikus hatását a tűzelhalást okozó baktériummal szemben. Az izolátumok közül 5 olyan baktériumfajt találtak, amelyek hatásossága ígéretesnek tűnik (Pseudomonas rhizosphaerae, Curtobacterium flaccumfaciens, Enterobacter cancerogenus, Pseudomonas azotoformans, Rosenbergiella epipactidis).

 

• alma
• tűzelhalás
• fertőzés
• baktérium