Boldogságmutató
Most tudtam meg, hogy március 20-a a boldogság világnapja.
Bevallom, először megmosolyogtam e jeles nap létezését, aztán rájöttem, hogy keresve sem találnánk fontosabbat. A boldogság kék madarát minden emberi keresi, de miként érhető el? Nehezen megfejthető, sőt, még az egzakt meghatározása sem egyszerű. Talán emiatt támaszkodnak a kutatók a saját bevallásra, az a fontos, az egyén mit érez. Az EU friss statisztikai mutatója szerint a legboldogabbak Ausztriában az emberek, míg a legboldogtalanabbak Bulgáriában. Hazánk a 27 tagállam közül a 22. helyen áll, lehetne jobb is. Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a leggazdagabb államok polgárai a legboldogabbak, ugyanis a második helyen a finnek, a lengyelek és a románok állnak. Míg a legboldogtalanabbak között a görögök mellett ott vannak a németek. Utóbbi gazdasági nagyhatalom, de a szintén legfejlettebbek közé sorolt Franciaország, Olaszország is csak az átlagot éri el. Mint sejthető, az élettel való elégedettségi szintet az életkor, az iskolai végzettség, a családi-, és pénzügyi helyzet is befolyásolja. Vannak nehezen változó és rajtunk kívülálló tényezők, és van, amiért tehetünk. Erről is olvastam listát, ami azzal kezdődik, hogy már reggel mosolyogjunk, beszélgessünk többet, figyeljünk másokra, legyünk empatikusak és toleránsak, legfőképpen pozitívak. Hagyjunk időt a pihenésre, de talán a legfontosabb: élvezzünk és raktározzunk el minden szép pillanatot. Jól jöhet a nehéz időkben.