Először teljes képtelenségnek tűnt. Alig másfél évtizede olvastam Steve Jobsnak, az Apple alapítójának életéről, álmáról, és ma már egészen új, korszakos fejlesztések nyomán ámulok. Ki hitte volna, akárcsak a kétezres évek elején, hogy kezünkben egyetlen apró készülékkel, nevezzük okostelefonnak, szinte minden ügyünket el tudjuk intézni. A legkevesebb, hogy telefonálunk, de zenét hallgatunk, a gyerek iskolai dolgait éppúgy ellenőrizzük, bonyolítjuk, mint a saját egészségügyi, vagy hatósági ügyeinket, jegyet váltunk a koncertekre, szállást foglalunk, a világ és ismerőseink történéseiről tájékozódunk. A jövőbe látó Jobs azonban korai halála miatt nem érhette meg a mesterséges intelligencia (Al) térhódítását. Ami elképesztő fordulatot hozhat, állítólag az AI beépítésével teljesen testreszabott telefonokat használunk majd a közeli jövőben, az új találmány könnyebbé teszi sok ember életét. De az idős generáció nagy része már most lemaradt, megoldhatatlan probléma sokak számára a sárga csekkek azonnali kivezetése, nem beszélve az ügyfélkapu plusz és hasonló digitális egyszerűsítések lekövetéséről. És miért ne élhetne együtt a nyomógombos és az okostelefon, a valódi ember nyújtotta szolgáltatás és a mesterséges intelligencia alkalmazása? A papír és az internet? Idő kell. Kár stresszelni a lemaradókat, ráadásul ki mondja meg, hogy valójában mit veszítenek?