A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.

Szép csendben különadót emel a kormány

Hétfőn a figyelem középpontjába került egy új, a kormány által benyújtott törvénymódosítás, ami gyakorlatilag csak a külföldi élelmiszerláncokra vonatkozik, ugyanis a 100 milliárd forint éves árbevétel feletti láncokat célozza. A parlament előtt lévő dokumentumból eddig a legnagyobb figyelmet az az új rendelkezés kapta, amely a lejárat-közeli élelmiszertermékek átadására kötelezi a kiskereskedelmi szereplőket. A módosító szerint az állam létrehozná az Élelmiszermentő Központot, amely begyűjtené a szóban forgó élelmiszert, és koordinálná az újraelosztást, valamint fontos eleme a jogszabálynak az élelmiszermentési bírság fogalmának bevezetése.

A törvénymódosítás másik pontja eddig kevesebb figyelmet kapott, pedig ez is jelzésértékű több szempontból is. A törvényjavaslat 11. paragrafusa úgy szól, hogy

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 6. § d) pontjában a „2,5%” szövegrész helyébe a „2,7%” szöveg lép.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi adó mértéke a 100 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzletláncok esetében emelkedik 0,2 százalékponttal.

Vagyis a mostani törvénymódosítás duplán kedvezőtlen hír a legnagyobb multiláncoknak (Lidl, Aldi, Tesco, Spar és a többiek): egyrészt rájuk szabták az élelmiszermentési bírságot, másrészt emelkedik jövő februártól az általuk fizetendő kiskereskedelmi különadó mértéke.

Miért emel adót a kormány?

A törvénymódosítás részletes indoklásában lényegre törő magyarázatot ad a kormány arra, miért is kell emelni a kiskereskedelmi különadó legmagasabb kulcsát. Így szól ugyanis:

A törvényjavaslat a kiskereskedelmi adó felső adósávjában az adó kismértékű emelésére tesz javaslatot, figyelemmel az adóalanyok teherviselő képességére, továbbá a költségvetési egyensúlyi követelményekre.

Mindezt tehát úgy lehet értelmezni, hogy az adó emelése azért indokolt, mert a legnagyobb kisker cégeknek jól megy és elbírják a plusz adóterhelést, másrészt pedig szükség van a többlet bevételekre a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében.

"A költségvetési egyensúlyi követelményekre" fél mondatos indoklás több szempontból is jelzésértékű.

A kormány ezzel elismerte ugyanis, hogy a 2022-es költségvetés kitűzött 5,9%-os GDP-arányos hiánycéljának elérése érdekében beavatkozásra van szükség és ezért a bevételi oldalhoz nyúl, ami kézenfekvő gyors beavatkozási lehetőséget és kvázi azonnali forrásteremtést jelent a gyakorlatban.
Egyúttal azt is üzeni a Magyarországon működő, jelenleg is különadóval sújtott szektorok legnagyobb képviselőinek, hogy amikor a kormány a költségvetési egyenleg javítására kényszerül (és ez a kérdés akár égetővé is válhat a jövő évi választások után), akkor a lehetőségek között az első helyen szerepel a különadók emelése. Ez nem túl biztató hír a pénzügyi, az energetikai, a gyógyszeripari, a közmű, távközlés és a média szektor legnagyobb szereplői számára.
Öt nap alatt a harmadik egyenlegjavító kormánydöntés
Érdemes a különadó kulcsának emelését tágabb kontextusba is elhelyezni, miután a törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy az adókulcs emelésére a költségvetési egyensúly érdekében van szükség. Gyűjtésünk szerint ugyanis pár nap leforgása alatt ez a harmadik olyan kormányzati döntés, vagy jelzés, ami javítja a büdzsé egyenlegét (ez most épp a 2022-es év költségvetését). Hétfő reggeli elemzésünkben részletesen bemutattuk, hogy az eddigi, két kezével költekező fiskális politikában miért láthatunk fordulatot. Az elmúlt hónapokban bejelentett és végrehajtott, nagy értékű (számításaink szerint 1500 milliárd forint feletti) költségvetési lazítás ugyanis elérte a határait, és a 2022-re deficitcsökkentést célul kitűző kormány lépéskényszerbe került (ezt részben egy uniós döntés is magyarázza). Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn egy nemzetközi sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg, és egyelőre jól állunk, azonban a költségvetési hiányra figyelni kell.

Több jel is arra utal számunkra, hogy ugyan csak óvatosan, de egy gazdaságpolitikai fordulat indult meg épp a napokban, ami azt jelenti, hogy a költségvetési politika hozzáállása már nem kizárólag stimuláló, ösztönző:

A Pénzügyminisztérium múlt csütörtök este váratlan közleményt jelentetett meg, melyben bejelentette, hogy 350 milliárd forint értékben fagyaszt be idén beruházásokat.
Hétfő este Orbán Viktor bejelentette, hogy az állam egyelőre nem veszi meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. A legutóbbi hírek 4 milliárd euróról szóltak, így ha csak átmenetileg is, de az állami költségvetés most egy 1500 milliárd forintos elköteleződéstől szabadult meg, ami potenciálisan javítja vagy legalábbis nem rontja tovább a költségvetés egyenlegét.
2022 február elsejétől a magasabb kiskereskedelmi különadó-kulcs nyomán többletbevételhez jut az állami büdzsé.
Nyilván nem arról van szó, hogy mostantól a fiskális politika ne lenne támogató és költekező jellegű (nem szabad elfelejteni, hogy idén év végén és jövő év elején többezer milliárd forintot szór ki az állam), azonban a fenti pontok arra utalnak, hogy vége a költségvetési lazítás növelésének korszakának.

 

 

• kereskedelem
• adóemelés
• különadó