Sok országban dísznövényként funkcionál a kakastaréj, másnéven a celosia, ugyanis azt már kevesebben tudják, hogy értékes zöldségnövény is egyben. Az első fagyokig ízletes hajtásokat hoz, amit érdemes pörköltbe, levesekbe belefőzni.

Hazánkban szinte csak dísznövényként tartott növény a kakastaréj, mely közeli rokonságban áll a gyomként ismert disznóparéjjal. A kakastaréj levele és friss hajtásai is nagyon ízletesek, ezért érdemes levesbe vagy pörköltbe főzni. Ráadásul magjából étolaj sajtolható. Elsősorban Afrikában és az Egyesült Államokban elterjedt, mint konyhakerti zöldség, amely az amaranthoz hasonlóan viselkedik.

Így készítsd el!

Főzés, illetve párolás útján könnyen puhul szára, levele, sőt még fiatal virágkezdeményei is. Frissen szedett levelei spenótízűek lesznek elkészítés után, ha pedig a virágzás alatt szedett leveleket készítjük el, akkor számítani kell egy kissé kesernyés ízre.

Ez nem jelenti, hogy bármilyen negatív hatása lenne testünkre, sőt, enyhe étvágygerjesztőként hat.

Ha inkább dísznövényként szeretnénk termeszteni, akkor hagyjuk virágozni. Ha pedig zöldségként használnánk fel konyhánkban, akkor a bimbókat érdemes lecsipkedni, mielőtt virágot bontana, hiszen így növelhetjük a levélhozamot.

A kakastaréj levelei magas antioxidánstartalommal rendelkeznek, és gyulladáscsökkentő, immunrendszer-támogató illetve vércukorszint-szabályozó hatásuk is van.

Egyes országokban magját, mint álgabonát is felhasználják, ennek házi feldolgozása azonban nem javasolt. Hántolva, őrölve a gabonákhoz hasonló módon használható fel az egyébként magas keményítőtartalmú kakastaréj magja.

• zöldség
• palánta
• kert
• kertész