Nincs ugyanis emberi erőforrás. Viszont jó hír, hogy minden negyedik magyar vezetői, értelmiségi foglalkozású, és minden harmadik honfitársunk felsőfokú végzettséggel találta meg a helyét a munkaerőpiacon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által eddig közölt népszámlálási adatokból egy olyan újraiparosodó ország képe rajzolódik ki, ahol gyakorlatilag elfogyott a tartalék a munkaerőpiacon. Az irány tisztán látszik, de nem biztos, hogy van ehhez elég magyar. Megnéztük a legfontosabb gazdasági szempontokat.

Egyre kevesebb magyar

2001-es 10 198 315 főről
2011-ben 9 937 628 főre,
2022-ben pedig 9 603 634-re
csökkent a népesség száma Magyarországon. Férfiból 4 620 846-ot, míg nőből 4 982 788-at számoltak össze.

A teljes népességből 4 955 715 gazdaságilag aktív embert tartanak számon, ez a magyarok 49 százaléka. Érdemes megjegyezni, hogy amíg az ország lakossága csökkent az elmúlt húsz évben mintegy 6 százalékkal, addig a gazdaságilag aktívak száma több mint 20 százalékkal növekedett.

Így néz ki a magyar emberi erőforrás számokban:

Gazdaságilag aktív: 4 955 715 fő,
Foglalkoztatott: 4 718 660 fő,
Aktív kereső: 4 166 253 fő,
Gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó: 238 636 fő,
Nyugdíj, járadék mellett dolgozó: 313 771 fő,
Munkanélküli: 237 055 fő.

A foglalkoztatottak száma több mint egymillió fővel növekedett az elmúlt két évtizedben, és ha nem is ilyen arányban, de az aktív keresők száma is emelkedett (2001: 3 585 584 fő, 2011: 3 743 865 fő, 2022: 4 166 253 fő). A munkanélküliek száma csökkent, igaz ott volt egy durva csúcs 2011-ben 568 497 fővel, tavaly 237 055-en voltak, arányuk 2011 óta 58 százalékkal csökkent.

Egyre kevesebb diák

A foglalkoztatottak közül még mindig nagyon magas az alkalmazottak, alkalmi munkavállalók és közmunkások száma (4 119 547 fő), a vállalkozói szféra alig több mint 560 ezer főt tesz ki.

Így néz ki a tartalék (a gazdaságilag nem aktív: 4 647 919 fő):

Ellátásban részesülő inaktív: 2 264 545 fő,
Gyermekgondozási ellátásban részesülő: 64 438 fő,
Saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos: 1 792 190 fő,
Rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesül: 196 536 fő,
Hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos: 35 495 fő,
Egyéb ellátásban részesülő inaktív: 175 886 fő,
Eltartott: 2 383 374 fő,
Nappali tagozatos tanuló: 1 252 722 fő,
Egyéb eltartott: 1 130 652 fő.

A gazdaságilag inaktívak száma az elmúlt húsz évben szintén radikálisan csökkent, de ebben nem biztos, hogy sok örömünk van/lesz: 2001-ben 6 091 836 főt számláltak, 2011-ben 5 426 408-at, 2022-ben pedig 4 647 919-et. Ez idő alatt eltűnt több mint 231 ezer nyugdíjas, 380 ezer rokkantnyugdíjas és 466 868 nappali tagozatos diák.

Több férfi tanul

Érdekes, hogy miközben több nő él az országban, a nappali tagozatos diákok között tendenciózusan férfi-uralom tapasztalható.

2001: 866 082 férfi - 853 508 nő
2011: 798 678 férfi - 766 274 nő
2022: 636 173 férfi - 616 549 nő
Tehát kijelenthető,

az elmúlt húsz évben még soha nem dolgoztak olyan sokan mint most, valamint
soha nem vállaltak munkát ilyen sokan gyermekgondozási ellátás és nyugdíj mellett.

A mérleg másik oldalán

soha nem voltak ilyen kevesen a munkanélküliek,
a nyugdíjasok, valamint
a nappali tagozatos diákok sem.
Munkás ököl

El kell most már fogadnunk, hogy Magyarország (már) nem egy agrárország, legalábbis egyre kevesebb embert tart el - közvetlenül. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, 203 ezren voltak húsz éve, 176 ezren, míg tavaly csak 174 ezren dolgoztak az agráriumban.

A legtöbb foglalkoztatott, 887 486-an a feldolgozóiparban kereste a kenyerét.
Ezt követi 617 902 fővel a kereskedelem, gépjárműjavítás szektor.
Bármilyen meglepő, de a harmadik legnagyobb foglalkoztató a "közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás" elnevezésű nemzetgazdasági ág: 424 830 fő foglalkoztatottat.
Egyébiránt jelentősen nőtt az építőiparban, a vendéglátásban, tudományos ágazatban és az oktatásban dolgozók száma is.

Megállapítható az is, hogy foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozik, arányuk 2011 és 2022 között kismértékben tovább nőtt.

2011:

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás: 4,5 százalék
Ipar, építőipar: 28,3 százalék
Szolgáltatás jellegű ágazatok: 67,2 százalék

2022:

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás: 3,7 százalék
Ipar, építőipar: 28,1 százalék
Szolgáltatás jellegű ágazatok: 68,2 százalék.

Egyre több az okos magyar

A KSH adataiból kiderül az is, hogy a magyar munkaerő egyre felkészültebb. Olyannyira, hogy most először képezik a felsőfokú végzettségűek a második legnagyobb foglalkoztatói csoportot.

A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti felosztása:

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb: 28 170 fő,
Általános iskola 8. évfolyam: 485 870 fő,
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 1 094 933 fő,
Érettségi: 1 708 792 fő,
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel: 1 400 895 fő.
Utóbbiak kapcsán jegyezzük fel, hogy húsz éve még csak 675 ezren, míg a legutóbbi népszámláláskor is mindössze 994 ezren voltak.

A KSH szerint ennek az az oka, hogy a modern technológiák terjedése következtében átrendeződik a munkaerőpiaci kereslet: a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerülnek előtérbe, az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökken. Az elmúlt évtizedben nőtt a magas szellemi hozzáadott értékű vezetői, értelmiségi foglalkozásúak, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, míg a szakképzett ipari és szolgáltatási foglalkozásúaké kisebb lett.

Ahogy az a statisztikákból kiderül, egy újraiparosodó országban egyre kevesebb tartalék van a hazai munkaerőpiacon, miközben rohamosan fogy a magyarok és a fiatalok száma is. Ugyanakkor minden negyedik magyar vezetői, értelmiségi foglalkozású, és minden harmadik honfitársunk felsőfokú végzettséggel találta meg a helyét a munkaerőpiacon.

 

• népszámlálás
• KSH
• demográfia
• gazdaság