Manapság a birsalma inkább a nosztalgiagyümölcsök közé sorolható, pedig számtalan jó tulajdonsága van ennek az ókori népek által aranyalmaként emlegetett gyümölcsnek.
10 pontban összefoglaltuk, mi mindent érdemes megjegyeznünk a birsalmáról, annak termeszthetőségéről, növényvédelméről és a fogyasztásának szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásáról.

1. Rengeteg felhasználási mód közül válogathatsz

Fanyar íze miatt a birsalmát nyersen általában nem fogyasztjuk, és feldolgozása sem egyszerű kemény gyümölcshúsa és a felületén lévő molyhos bevonat miatt. Ennek ellenére számos terméket állítanak elő belőle, úgymint a pálinka, bor, lekvár, birsalmasajt, gyümölcszselé, kompót, de a savanyú káposzta ízesítésére és alacsony pektintartalmú gyümölcsök mellé a lekvárba is birsalma kerül.

2. A birsalma gyógyhatása

Amellett, hogy sokkal több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a birsalma, mint az alma, magas pektintartalmának köszönhetően emésztést javító hatással is rendelkezik. A birsből készült főzetet enyhe görcsoldóként és fájdalomcsillapítóként is számon tartja a népi gyógyászat. A birs levele is gyógyhatású, mert igen gazdag cserzőanyagokban, így jó hatással van a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseire, illetve egyes bélrendszeri problémákra.

3. A birs gyümölcse igen változatos formájú lehet

Nem csak a gyümölcsök bordázottsága miatt beszélhetünk sokféle megjelenésről, mivel létezik alma és körte alakú birs is. A birskörte általában kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik a birsalmánál, mert a körte alakú birsfajták gyümölcse illatosabb, lédúsabb, és a gyümölcshúsa is puhább. Egyébként a birsfajták a gyümölcsük alakja alapján három csoportba sorolhatóak. Vannak alma alakú gyümölcsöket (pl. Leskováci birs), körte alakú gyümölcsöket (pl. Vranja) és körte alakú, de bordázott gyümölcsöket termő birsfajták.

4. A birsalmának is megvannak az igényei

Sokan hiszik, hogy a birs igénytelen növény, azonban ez nagy tévedés. Alacsony humusztartalmú talajon csak kis mennyiséget képes teremni, és a meszes talajt sem kedveli. A nyári hőségben rendszeres öntözést igényel, máskülönben a gyümölcsök kövecsesednek. Tápanyagigénye is magas, gyakorlatilag az almáéval egyenértékű. Viszont a nitrogénadagolást csak mértékkel végezzünk, mert ha túladagoljuk, megbarnul a gyümölcs húsa. A gyümölcshúsbarnulás ellen ajánlott évente többször kalciumtartalmú lombtrágyát kijuttatni.

5. A birs termékenyülése

A birsalma nem öntermékeny, azaz minden birsfajtának megvan a maga porzópárja. Egy fajtának általában több párja is van. Ezért egyszerre legalább két-három fajtát kell ültetnünk, ha bőséges termést szeretnénk betakarítani. Két fajta kivétel ez alól, mégpedig a Cydora Robusta és a Rea’s Mammoth, melyek számos más pozitív tulajdonságuk mellett még öntermékenyek is.

6. A birsalma legfontosabb betegségei

A birsalma legtöbb gondot okozó és nehezen megelőzhető betegsége a tűzelhalás (Erwinia amylorova). Ezt a betegséget baktérium okozza, melynek kedvező a 18°C feletti hőmérséklet, a magas páratartalom és a hosszan tartó nedvességborítottság. A fertőzésre legérzékenyebb fenológiai állapot a virágzás, merthogy a kórokozó a bibén keresztül jut be a szövetekbe. Később pedig a rovarok, a szél vagy a jégeső által okozott sebzések nyitnak kaput a kórokozónak, így a levelek és a friss hajtások is fertőződhetnek. Azonban létezik a tűzelhalásra rezisztens birsalmafajta is, mint például a Cydora Robusta.

A tűzelhalás mellett a monília (Monilinia linhartiana, Monilinia fructigena) és a birs diplokarponos betegsége (Diplokarpon soraueri) okozhat még nagyobb károkat a termelőknek. Mindkét betegséget gomba okozza, de a megfelelő időpontban elvégzett gombaölő szeres permetezéssel és jó agrotechnikával sikeresen védekezhetünk ellenük.

7. A birs kártevői

A kártevők közül az almamoly (Laspeyresia pomonella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) elleni védekezésre érdemes a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, mert ezek lárvái járatokat fúrnak a gyümölcshúsba, ráadásul ürülékükkel is beszennyezik azt. Kártételük pedig elindítója lehet a moníliás gyümölcsrothadásnak.

8. A birsalma utóérő gyümölcsfaj

A birs általában szeptember közepétől október végéig érik fajtától függően. A későn leszüretelt gyümölcsök gyorsan foltosodnak, és érzékeny gyümölcs lévén a legkisebb ütődést is megsínylik.

10. Díszfának is kiváló

Kiskerteseknek akár a fa díszítő értéke miatt is érdemes birset ültetniük. Hiszen a birsalmafa májusban tele van hófehér vagy rózsaszín virágokkal, míg késő ősszel érett aranysárga termései ékesíthetik kertünket.

 

• gyümölcs
• alma
• gyümölcstermesztés
• birsalma