Fakivágás és 50 milliárdos beruházás
23,6 hektár fát vágnak ki a paksi Duna-híd építése miatt Natura 2000-es területen.
Még idén ősszel elkezdik a Kalocsát és Paksot összekötő új Duna-híd építését, amit leginkább a paksi atomerőmű bővítése indokol. Heteken belül kiderülhet, ki kapja meg a megbízást a 1133 méter hosszú, 12 támaszon álló, 2×1 sávos híd kivitelezésére, amit kiemelt állami beruházássá nyilvánítottak, így a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is - számolt be a 24.hu. Az 50 milliárdos beruházás viszont nem csak anyagiakban követel nagy áldozatot a lap szerint.
Ahogy a 24.hu megtudta, nemrég adott ki engedélyt 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen található fa kivágására a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek.
PEDIG A HÍD NYOMVONALA A TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL KITÜNTETETT JELENTŐSÉGŰ, TOLNAI DUNA ELNEVEZÉSŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETET ÉRINTI, AMI A KISKUNSÁGI, ILLETVE A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARKHOZ TARTOZIK.
A Natura 2000-es státusz azt jelenti, hogy az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos a terület, de társadalmi érdek esetén a törvény lehetőség ad olyan beruházásra, ami az élővilág megszüntetésével jár. Ilyenkor az élőhelyvesztés kedvezőtlen hatásaival arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatot kell elvégeznie a beruházónak, tehát fákat kell telepítenie valahol máshol.
A híd látványterve
Az építési és a környezetvédelmi engedély már megvan a NIF-nél van, utóbbiban engedélyezték a növényzet kiirtását. A hatóság szerint a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következménnyel jár majd az élővilágra nézve - írja a 24.hu.
A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. A hídépítést Lázár János jelentette be, azt mondta, az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is.
A sajtó már a bejelentés után pedzegette, hogy a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, ami Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót, de ezeken az útvonalakon autóval körülbelül egy óra Kalocsáról Paksra jutni.
50 milliárd forintra becsülik
A kormány által megrendelt tanulmány elkészítője, a Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit. A 24. hu által megkérdezett építési szakember véleménye szerint mára reálisan inkább 45-48 milliárd forintot jelenthet, de a hídépítő cégek kis száma és az építőiparban bekövetkezett drágulás miatt azon sem lepődne meg, ha az összköltségek jelentősen meghaladnák az 50 milliárd forintot.
A Közlekedéstudományi Szemlében jelent meg egy tanulmány arról, hogy a híd és az atomerőmű bővítése milyen hatással lehet az érintett járások munkaerőpiacára és mobilitására. Eszerint a híd a bővítéssel összefüggésben a szállítási célokat szolgálja majd, munkaerőpiaci szempontból leginkább Kalocsa érdekelt a kivitelezésben.
Azt is írják benne, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák. A szakemberek által felvázolt modell szerint a kalocsai járásból legalább 100-120 ember fog majd közvetlenül munkát vállalni a bővítéssel összefüggésben, és hogy a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható.
