A világ valaha élt leggazdagabb írója örömmel fizet magas adót
A Harry Potter könyvek szerzője az első írónő, aki fontmilliárdosból milliomos lett.
Az angol J. K. Rowling szociális segélyeken tengődő, állástalan tanárnő volt, amikor a fűtés nélküli lakásából egy közeli kávézóba húzódva írni kezdte világot megrengető opuszát az ifjú varázslótanoncról.
Pólyás gyermekével az oldalán, kézzel írt, hiszen kezdetben írógépre sem volt pénze. Az elkeseredett, ám nagyot álmodó hölgy kitartása végül meghozta az eredményét, mert bár számos kiadó visszautasította a Harry Potter megjelentetését, a sorozat végül letarolta a világot. A több mint húsz éve megjelent első kötet óta már generációk nőttek fel a varázslóiskolás történeteken, és noha az irodalmárokat és pedagógusokat megosztja ez a hallatlan siker, egy biztos, anyagilag rendkívül jövedelmező volt ez a közel negyedszázad az írónőnek éppúgy, mint a jogdíjakat adó-vevő ügynököknek, könyvkiadóknak és filmstúdióknak.
Mindemellett Rowling szerénysége legendás, nem vált a nincstelen tanárnőből a pénzével hivalkodó milliomossá. Sőt szociálisan annyira érzékeny maradt, hogy vagyonának jelentős részét rendre jótékony célokra fordítja, többek között az egyedülálló anyákat segítő szervezeteket támogatja előszeretettel.
Ezért fordulhatott elő, hogy bár bevételeivel átlépte a bűvös egymilliárd fontos álomhatárt a népszerű írók között elsőként, vissza is esett „mezei” milliomossá. Ez persze, cseppet sem keseríti el Rowlingot, hiszen pontosan tudja, ha soha többé semmit sem csinál életében, akkor is mintegy hatmillió fontos havi jövedelemre tesz szert a jogdíjakból. Ez percre lebontva 142 font, azaz Harry Potter kiagyalója átszámítva minden egyes minutumban nagyjából 50 ezer forintot keres.
Félmilliárd fontos név
A közel hetven nyelvre lefordított könyvsorozat eladási mutatói lassan elérik az 500 millió példányt, a nyitókötet, A bölcsek köve első, mindössze ötszáz darabos szériájából származó korai darabokért manapság tízmillió forintot is kifizetnek a gyűjtők.
A Harry Potter őrület és rajongás tehát nem csitul, hiába írt azóta felnőtt-sztorit is a szerző, J. K. Rowling neve már mindörökre a szemüveges varázslódiákkal forrt össze. Természetesen a filmek is kasszasikernek bizonyultak, a hét kötetet nyolc részben feldolgozó mozgóképek összesen mintegy 8 milliárd dolláros bevételt termeltek. Érthető tehát, hogy a Forbes összeállítása alapján az egyik legértékesebb, kis híján 500 millió fontos márkanévvé nőtte ki magát Joanne Kathleen Rowling.
Rowling 2004-ben került fel először a világ leggazdagabb embereit rangsoroló World’s Richest listára, akkor még csak az 552. helyre. Az azért jellemző, hogy már akkor is szinte kizárólag vállalatalapítók, -vezetők vagy -örökösök előzték meg, művész egy sem, íróként pedig az első volt, aki befért az összeállításba. Leszögezhetjük tehát, hogy Rowling meglehetősen gazdag, ám bennfentes források szerint ez cseppet sem változtatta meg a mélyről induló, szerény, de kitartó és tehetséges embert, aki több mint húsz éve meghúzta magát abban a kávéházban.
A fele elmegy adóba
Harry Potterről mindent megtudunk a hét kötet elolvasásával, a szerzőről azonban szinte semmit.
Rowling legendásan visszahúzódó, nagyon óvja a magánéletét, ritkán nyilatkozik, és akkor sem ejt egyetlen szót sem az anyagi helyzetéről. Bárhogy is van, az igazsághoz hozzátartozik, hogy Rowling a szigetország legmagasabb, 45 százalékos kulcsával adózik, de ahogy azt egy, Jon Stewart, híres riporternek adott interjújában elmondta, örömmel fizeti be a tetemes összeget az állam kasszájába, ugyanis amikor ő annak idején egyedülálló anyaként a szakadék szélére került, a szociális háló mentette meg tulajdonképpen az életét, hiszen még az öngyilkosság gondolata is felmerült benne. Jellemző a szociális érzékenységére, hogy a és a Főnix rendje című kötet első két fejezete két héttel a hivatalos bemutató előtt hajléktalanok által árusított újságokban jelent meg, így segítve a rászorulókat.
Ráadásul ezzel a gesztussal egyfajta mozgalmat is elindított, a hatodik könyv első fejezetei Magyarországon is a Fedél Nélkül-ben láttak először napvilágot.
J. K. Rowling ezen kívül létrehozott egy nemzetközi gyermekmentő szervezetet, a Lumos Alapítványt, és font-milliókkal támogatja az Edinburgh-i Egyetemet, ahol egy neurológiai kutatóklinikát alapított, amelyet édesanyjáról, Anne Rowlingról neveztek el, aki nem sokkal az első Harry Potter-kötet megírása előtt hunyt el.
Házak és ruhák
Nyilván felmerül a kérdés, hogy a sok jótékonyságon kívül vajon J. K. Rowling miben leli az örömét, mire költi hatalmas vagyonát. A férjével, Neil Murray-val csendes, boldog házasságban élő írónő rendelkezik egy gyönyörű házzal Edinburgh-ban, van egy szintén pofás vityillója Pertshire-ben, és Kensingtonban is fenntart egy roppant mutatós, hatalmas házat.
Az már szinte aprópénz, hogy a gyerekeinek közel százmillió forintnyi összegből építtetett egy Roxfort kastélyára hasonlító faházat.
A másik, átlagembernek költséges hobbija Rowlingnak, hogy rajong a designer ruhákért, ismert és feltörekvő tervezőktől rendszeresen szerez be új darabokat, amiket a nagyközönség is rendre megcsodálhat, például a regényeiből készült filmek premierjein.
Minden idők leggazdagabb írója tehát nem szállt el, nyilván úgy van hatalmasra duzzadt vagyonával, hogy sok mindent megtehetne, de nem teszi meg. Rajongói ezért is imádják annyira. Meg persze, a Harry Potterért, ami húsz éve a csúcson van, és a dolgok mostani állása szerint nem is fog onnan egyhamar lejjebb esni. Csinálhat ezentúl Rowling akármit, bevételeit és így a jótékonykodásra fordított millióit is a szemüveges varázslótanonc elbűvölő világa fogja megteremteni a jövőben is.
Bár J. K. Rowling szerénysége tiltja, hogy maga nyilatkozzon egyre csak hízó bankszámlájáról, érdemes időnként rákeresni a Business Insider magazinban, annak szerkesztői ugyanis időről-időre kiszámolják, illetve megtippelik a világ valaha élt leggazdagabb írójának éves bevételeit.
