Nyilván azoknál a cégeknél kerülhet ez egyáltalán szóba, ahol van eurós bevétel. A dolgozóknak pedig rendelkezniük kell devizaszámlával, hogy arra kérjék az fizetés utalását. Viszont a boltban csak forintban tudni fizetni, hiába devizás a számlájuk, a bankkártyájuk. Persze könnyen lehet, hogy még a konverziós költség mellett is jól járhattak idén a romló forintárfolyam miatt. Ám, ha erősödik a forint, fordulhat a kocka.

Egyszerűsített példa mutatja, mi történt volna, ha valaki euróban kapja a bérét. Ha egy januárban euróban (360 forintos MNB-középárfolyamon) fixált fizetésből indulunk ki, és azt feltételezzük, hogy a dolgozó minden hónap tizedikén a legjobb árfolyamon átváltja a bérét, akkor számításaink szerint a tíz hónap alatt bő félhavi fizetést nyerhetett volna. Minimálbérnél ez 78, bérminimumnál 98 ezer forint pluszt jelentett volna eddig. De februárban az erősödő forint miatt korrekciót kellett volna alkalmazni, hogy meglegyen az előírt legkisebb bér. Átlagkeresetnél 182 ezer forint jöhetett volna be pluszban, egy 2000 eurós fizetésnél pedig nagyjából 275 ezer forintnyi.
Ha a vállalati szektor kis, nem változó méretű része fizetne eurós bért – ez nem érintené a forint árfolyamát.
Ha viszont a vállalati szektor meghatározó része választaná az eurós bérfizetést, az ebből adódó devizakereslet gyengítené a forint árfolyamát, ez olyan cégeket is ösztönözhetne az eurós bérfizetésre, amelyek eredetileg nem tervezték. Mindez pedig felerősítené a forint gyengülését és öngerjesztő folyamattá válhatna, ezzel a két lépéssel olyan helyzet állna elő, amelyben logikus lenne, hogy az eurós bért fizető cégek a belföldön értékesített áruik és szolgáltatásaik árát is euróban határozzák meg, így elterjedne az eurós vagy euróhoz indexált árrendszer.

(Erről többet olvashat a 24.hu-n)

• fizetés
• bér
• euró
• árfolyam