Korunk egyik nagy kérdése, hogy a közösségi médián csüngő fiatalok számára miként lehet érdekessé tenni olyan fajsúlyos témákat, mint a környezetvédelem vagy a megújuló energiaforrások használata.
Egy Koppenhága külvárosában álló, 7000 négyzetméteres építményben 14 szintes konzolrendszeren fognak zöldségeket termelni, speciális lila fényű LED lámpák megvilágításával a dán szakemberek.

A futurisztikus farmon apró robotok segítik a veteményezést, szállítanak, ellenőrzik a növények növekedését. A tervek szerint évente 15 alkalommal lehet majd „aratni” a farmon, köszönhetően a 24 órás megvilágítást adó 20 ezer LED világítótestnek. A növények tápoldatban növekednek, és se talajjal, se napfénnyel nem találkoznak soha, viszont nem lesz szükség növényvédő szerek használatára sem a termesztésük során.

A friss zöldségeket ma a legtöbb európai boltban, főként a téli időszakban nem helyben termelt áru jelenti, hanem például hatalmas dél-spanyol fóliasátor-rengetegből szállítják az üzletekbe. Talán nem kell ma már magyarázni, hogy mennyi környezeti kára van ennek a megoldásnak – azonban az embereknek szükségük van friss zöldségekre. Erre jelent kiváló megoldást a dán példa is: a nagyváros szélén, kihasználatlanul álló iparterületi létesítményben fogják előállítani a termékeiket, így rendkívüli módon lerövidül a szállítás, ráadásul a dán szakemberek zöld elektromos árammal üzemeltetik majd a létesítményt. Dánia világelső a szélenergia hasznosításában, és az ország áramfogyasztásának 40 százaléka szélerőművekből származik, a farmon is kizárólag szélenergiából származó áramot használnak majd. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag a termelés körülményei megfelelnek az organikus növénytermesztésének, az árut nem adhatják el ezzel a címkével, mivel a hatályos EU jogszabályok szerint azt csak talajban termelt élelmiszerre lehet alkalmazni.

Innovatív növénytermesztő farm létesül Dániában

„A függőleges farmok nem terhelik a környezetet, mivel a tápanyagokat és a vizet is újrahasznosítjuk” – magyarázta Anders Riemann, a Nordic Harvest alapító-igazgatója. A létesítmény ráadásul rovarirtó szereket se használ. Jelenleg még üresen állnak a termeléshez kialakított alumínium tálcák, azonban hamarosan beindul a nagyüzem: saláták és más levélzöldségek nőnek majd itt. 2021. első negyedévére 200 tonna árut terveztek, az év végére fog a farm teljes kapacitással üzemelni, ekkorra 1000 tonnás éves termés a cél.

A függőleges farmokat nagyjából egy évtizede kezdték építeni világszerte, eleinte Ázsia és az USA területén, azonban lassanként Európában is gyökeret ver ez a termelési módozat. Riemann szerint a hasonló városi farmok térnyerésével a korábban monokultúrás szántóföldi termesztés helyszíneit akár vissza is lehet majd „vadítani”, beerdősíteni, mert nem lesz szükség annyi szántóra. A hasonló farmok visszahozzák az élelmiszer-termelés egy részét a városokba, ahol kis területen, függőlegesen optimalizált helyeken lehet előállítani azt, amit a lakosság megvásárolhat. A Nordic Harvest farmján egy kilogramm zöldséghez mindössze egy liter vízre van szükség, ez 250-szer kevesebb, mint a szántóföldi termelés esetén szükséges. A cég vásárlóinak neve ugyan üzleti titok, de annyit elárult Riemann, hogy éttermek, ételkiszállítók és még szupermarketek is vannak a partnereik közt.

Egy dán felmérés alapján a lakosság 95 százaléka hajlandó a fogyasztási szokásain változtatni azért, hogy megóvja a környezetet. Bár Dánia nincs híján a lakosság ellátásához szükséges földterületeknek, a módszer különösen olyan helyeken ígéretes, ahol más a helyzet és nagy a népsűrűség, pl. Japánban. Hasonló technológiát fejlesztenek az űrutazásokhoz is, többek közt e fejlesztések része volt az, hogy a növények számára optimális hullámhosszúságú fényforrásokat kikísérletezzék.

 

• környezettudatosság
• technológia
• függőleges farm