A magyar felnőtt (18-79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. A reprezentatív felmérést a Reacty Digital végezte május második felében, a G7-tel együttműködve. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.

A hat hónapos idősávot nem véletlenül választottuk a felméréshez, hiszen ebben benne van január elseje is, amikor tipikusan változhatnak a fizetések és a nyugdíjak. Az év elejétől például 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és valószínű, hogy ez jelentkezik a felmérés eredményeiben is: a jövedelmüket nagyjából szintentartók 35 százaléka 60 évesnél idősebb. Ebben a csoportban a 200-300 ezer forint közötti jövedelem a leggyakoribb, vagyis a nyugdíjasok mellett megjelennek a közepesen keresők is.

A stagnálók után nézzük a nyerteseket: az eredmények szerint a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelem emelkedést jelzett, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve. Fontos körülmény azonban, hogy igazán nagy, 20 százaléknál is magasabb jövedelem javulást csak a válaszadók 3 százaléka jelzett. A pénz jellemzően oda megy, ahol már eddig is volt belőle: a havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket.

Míg ennek a szűk felső rétegnek az anyagi pozíciója javult, a stagnálókhoz képest másik oldalon lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem változott a jövedelme. Ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.

Utánuk következik a válaszadók 18 százaléka, akik már egyértelműen leszakadóban vannak, hiszen ők azt mondták, hogy csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai:

39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,
32 százalékban szakmunkás végzettségűek,
37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,
és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.

Ezek az adatok alaposan árnyalják azt a képet, amit a KSH havonta közzétett gyorstájékoztatói mutatnak.

A legutóbbi májusi eredményekből például azt láttuk, hogy országosan a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt, az ennél sokkal inkább átlagnak értelmezhető medián pedig 15,7 százalékkal emelkedett.

Végső soron már a legutóbbi KSH adatok is azt mutatták, hogy a jövedelmek növekedése nem tartja a lépést a magas inflációval, és emiatt a magyar munkavállalók reáljövedelme átlagosan 6,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A kereseti adatokban azonban nincsenek benne a nyugdíjak, másrészt az átlagos értékek jótékonyan elfedik azt a társadalmi polarizációt is, amit a Reacty Digital felmérése jobban megvilágít.

Ezek szerint a magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka körülbelül a víz felszínén tartja magát, a helyzetüket javítók között pedig van egy 3 százalékos krém. A leszakadó réteg tipizált alanya ma a kisvárosi, középkorú, egyébként is alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettségű lakos.

Az általános reakció egyértelműen a spórolás – mindenen. Amint azt korábban bemutattuk, a lakosság tömegesen fogja vissza a fogyasztását, és a kereslet általános visszaesése egyre komolyabb válságba taszítja a kereskedelmet és bizonyos szolgáltató szektorokat.

A Reacty felmérése szerint minden második magyar felnőtt kisebb mennyiségben vásárol élelmiszert, és/vagy olcsóbb termékeket választ a boltok polcairól.

Akinek emelkedett a jövedelme, az kisebb eséllyel spórol az élelmiszeren, de még a több mint 10 százalékos emelkedést jelzők kétharmada is odafigyel arra, hogy kevesebbet vagy olcsóbban szerezzen be.

A rezsin belül az áramfogyasztáson próbálnak a legtöbben spórolni, tízből hat ember jobban odafigyelt az elmúlt fél évben arra, hogy mennyi áramot használ. Minden második felnőtt figyel jobban a vízfogyasztásra, 46 százalék pedig a gázt fogyasztja tudatosabban a gazdasági helyzet miatt.

Tízből nyolc felnőtt próbál valamilyen egyéb dolgon spórolni jobban, mint fél évvel ezelőtt. A válaszadók több mint fele fogja vissza a különböző szolgáltatások igénybevételét (például étterem, fodrász), és minden második ember a nyaraláson, vagy egyéb szabadidős célú utazáson (is) igyekszik spórolni.

 

• gazdaság
• infláció
• jövedelem