Megváltoztatja Ausztria borászatát a klímaváltozás, ugyanis az emelkedő nyári hőmérséklet miatt sok bor veszít a savtartalmából és a friss ízéből. Van azonban olyan borász, aki abban reménykedik, hogy az alternatív szőlőfajták megmenthetik a helyzetet.

A Neusiedl-tó partján fekszik Rust városa, Ausztria egyik leghagyományosabb borvárosa. A ruszti borászok már a középkorban sűrű kereskedelmi hálózatot tudtak kiépíteni boraikkal egészen Bajorországig és Lengyelországig. Mária magyar királynő 1524-ben a ruszti borászoknak azt a kiváltságot adta, hogy a boroshordóikba egy nagy "R" betűt égethessenek, mint korai eredetvédelmet - olvasható az Euronews oldalán. A klímaváltozás azonban komoly hatással van az ágazatra: az emelkedő hőmérséklet miatt ugyanis elkezdett megváltozni a borok íze Ausztriában. Egyes borászok ezért megpróbálnak új szőlőfajtákra átállni.

Augusztusban gyakran olyan meleg van itt, mint egy kemencében. Fiatal koromhoz képest a szüreti időszak hat héttel előrébb került. Aki nem ismeri fel a klímaváltozást, annak nem tudok segíteni - magyarázta Günter Triebaumer borász.

A nyári melegben a korábbi szüreti időpont miatt a bor veszít a savtartalmából, és kevésbé friss az íze. De a helyiek számára viszonylag ismeretlen fehérborfajta, a furmint, lehet a megoldás a problémára. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis egyre több osztrák borász fordul a furmintszőlő felé, amelynek a termőterülete az elmúlt 8 évben megháromszorozódott. Günter Triebaumer elmondása szerint a furmint késői érésű. Így az augusztusi hőségben, amikor a többi, már érő fajta cukrot raktároz és a savtartalmuk csökken, a Furmint biztonságban van, és később érik.

Nemzetközi szinten az osztrák borokat egyre inkább környezettudatosnak és kiváló minőségűnek tartják, az osztrák borexport értéke nemrég új csúcsra emelkedett. Ahogy Franceso Nardo, bécsi borkereskedő mondta, export szempontjából a Grüner Veltliner és a rizling a két legnagyobb képviselője Ausztriának.

Jelenleg a Grüner Veltliner szőlő Ausztria termőterületének egyharmadát foglalja el. A hőség azonban arra késztetheti a borászokat, hogy változtassanak a szokásaikon. Michaela Griesser, a bécsi Természeti Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemének munkatársa elmondása szerint a jövőben talán kevesebb lesz ezekből az élénk Grüner Veltlinerekből, és helyettük inkább a valamivel erősebb Grüner Veltlinerek lesznek. A szőlőtermesztési szakértő szerint egész Európában nagy a bizonytalanság a borágazatban.

Már Svédországban is vannak szőlőültetvények. Tehát határozottan kijelenthető, hogy az övezetek eltolódnak. És talán azokban a zónákban, ahol túl meleg lesz, ott lehet, hogy más növényeket fogunk ültetni, nem pedig borszőlőt - tette hozzá Michaela Griesser.

Eddig Ausztriában sok helyen túl hideg volt a szőlőtermesztéshez. A klímaváltozás most lehetőséget jelent az alpesi ország számára: több területet és új fajtákat. Günter Triebaumer borász a furmint mellett nemrégiben egy másik hőálló fajtát is elkezdett használni, méghozzá a Petit Mansenget

Amit a furmintról és az augusztusi hőségről mondtam, az még inkább érvényes a Petit Mansengre. Vagyis a Petit Manseng augusztusban még valóban fűzöld, és egyáltalán nem raktározott még cukrot, ezért az augusztusi hőség nem befolyásolja - mondta Günter Triebaumer.

A fajtamódosítások mellett azonban van egy másik nagy átalakulás, ami sok borászt érint. A klímaváltozás ugyanis jócskán megnövelte az öntözés szükségességét, és sok osztrák borászat eddig nem rendelkezett ezzel a technológiával.

• bor
• borászat
• szőlő
• Ausztria