A gyümölcs termesztésében leginkább a fagylefolyás és a fügelevélmoly akadályozza, de nem nagyon, mert egyre számottevőbb sikereket ér el, és a termést a fogyasztók is mindjobban keresik.

A füge százszázalékosan magyar gyümölcs. Továbbmegyek, ősmagyar. Értesüléseim szerint Ádám és Éva magyarok voltak, mármost mit hordtak az ősszüleink a Paradicsomban? Fügefalevelet – írja Váncsa István a Füge, az ősmagyar gyümölcs című dolgozatában. A Bibliában is benne van: „És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.” (1Móz. 3.7) Az első emberpár ősmagyarságának tényét az alábbiak is megerősítik. Nem én eszeltem ki, valahol az internet vége tábla előtt találtam a bizonyítékot, amely szerint az alma piros volt, Ádám és Éva bőre fehér, az Édenkert pedig zöld, ami ugye kiadja a magyar zászlót.

Hiába ősmagyar gyümölcs, a fenti tények ellenére füge még csak-csak akad a kiskertekben, de ültetvény alig néhány van az országban, köszönhetően az időjárásnak. Meg a kishitűségünknek. Váncsa szerint „a magyar embernek nincs fügefája, mert azt hiszi, hogy az nálunk meg nem él. Holott ez tévedés, ami itt nem tud megélni, az a magyar ember maga, viszont a fügefa aránylag jól elvan”. Aránylag tényleg jól elvan, de nem bírja a mínusz 15 fokot vagy az annál hidegebbet, ezért aztán tényleg kihívás ipari, illetve mezőgazdasági méretekben nevelgetni. Ebben jeleskedik Jáhn Bálint, aki füge- és datolyaszilva- (kákiszilva-) termesztéssel foglalkozik Tevelen. /Bővebben a Magyar Hang Pluszban olvashatnak/

 

• Jáhn Bálint
• füge
• mezőgazdaság