A 2004. május 1-jei uniós csatlakozásunk apropóján, amikor Magyarországgal együtt tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, a GKI cikksorozattal készült – egy-egy mutató segítségével járják körül, hogyan változott a helyzetünk 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkük témája a nyugdíjak változása.

Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt – ez 241 százalékos emelkedést jelent. Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ami évi átlagban 1,8 százaléknak felel meg). Ennek egyik oka a gazdaságkutató szerint a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok szerintük az új ellátási formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).

Az első ábrán az átlagnyugdíj, a reálnyugdíj, az átlagkereset változása látható:

KSH / GKI
Megjegyzés: bal tengely: ezer forint, jobb tengely: %.

Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5 százalékkal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére,
míg 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8% volt.

A GKI szerint érdemes régiós kontextusban is megvizsgálni a hazai értékeket, bár a nemzetközi összehasonlítást nehezíti, hogy az Eurostat csak 2021-ig közli az adatokat. Euróban mérve 39 százalékkal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.

Az ábrán a nyugdíjak változása látható a V4 országokban és Romániában (vásárlóerő-paritáson, euróban):

EUROSTAT (2024)

A vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak rapid módon emelkedtek Magyarországon az előző két évtizedben (+76%). A növekedés üteme azonban nem volt egyenletes: az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.

A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok. A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket. A szlovák nyugdíjasok ugyanakkora nyugdíjat kapnak, mint a magyarok.

Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52 százalékáról (2004) 45 százalékra (2021) estek vissza, ezzel a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben. A GKI szerint valószínűleg ezek a számok 2023-ra sem változtak érdemben.

A harmadik ábrán a nyugdíjak változását mutatják a V4 országokban és Romániában (vásárlóerő-paritáson, euróban):

• nyugdíj
• nyugdíjas
• nyugellátás