Az hogy egy magyar lakosra átlagosan mekkora nettó jövedelem jut egy hónapban, egyáltalán nem biztos, hogy összhangban van azzal, hogy a szubjektív jóléte mekkora összeget kívánna meg. Sőt! A legfrissebb, hivatalos adatok szerint a legtöbb magyar esetében, azaz sok millió állampolgárnál ez köszönő viszonyban sincs egymással. A számokból ugyanis az olvasható ki, hogy tartozzon szinte bárki, bármelyik jövedelmi ötödbe Magyarországon, egy főre vetítve nem keres annyit, mint amekkora összegre szerinte a „jó” anyagi körülményekhez szüksége lenne. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy csaknem 8 millió lakos leginkább a szűkös és az átlagos megélhetés között tengődik. A leggazdagabb 2 millió honfitárs viszont már az átlagos megélhetését tudja biztosítani a háztartásában élők számára, viszont a jó megélhetéshez ők is szignifikánsan magasabb összegre vágynának. Ez pedig azt jelenti, hogy a leginkább kívánt anyagi helyzet csak nagyon kevesek számára érhető el személyes preferenciái alapján.

Egy magyar lakosra 2021-ben átlagosan 1 920 243 forintnyi jövedelem jutott egy évben. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 160 020 forint. Nagy viszont az eltérés annak függvényében, hogy ki melyik jövedelmi ötödbe, azaz kvintilisbe tartozik az országban. Az ország legszegényebb ötödének, azaz a legkevésbé tehetős 2 milliónyi embernek be kellett érni havonta 71 053 forinttal.

Ehhez képest a letehetősebb két millió ember átlagosan 305 247 forintból gazdálkodhatott havonta. Azaz ekkora összeg jutott egy főre. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb 2 millió emberre több mint 4-szer annyi pénz jutott, mint a legszegényebb két millió honfitársára. A második jövedelmi ötödbe tartozók nettó 105, a harmadikba 141, míg a negyedikbe lévőkre 176 ezer forint jutott havonta.

 

• megélhetés
• jövedelem
• szegénység