Így lehet illetékmentes a földcsere
Hogyan néz ki a gyakorlatban a birtokösszevonási célú földcsere?
Az illetéktörvény 26. § (1) bek. n) pontja alapján illetékmentes a földcsere, ha birtok-összevonási céllal jön létre – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ).
De mit is jelent a birtok-összevonási cél?
A törvény jóval tágabb lehetőséget ad az illetékmentességre, így nem csak a telekegyesítést tekinti birtok-összevonási célúnak.
Birtok-összevonási célú földcsere tehát:
ha a földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
ha a cserepartnerek egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától legfeljebb 20 km távolságra van.
Fontos az is, hogy csak azt a szerződő felet illeti meg az illetékmentesség, amelyiknél a fenti feltételek teljesülnek. Így előfordulhat az is, hogy ugyanazon csereügyletben az egyik fél illetékmentesen, a másik pedig illetékkel terhelten szerzi meg a földet. (Fétv. 9. §; Földforg. tv. 12. §)