A K-Monitor és román partnerszervezete, a Funky Citizens tavaly májusban kezdte vizsgálni a szülészeti hálapénz jelenségét Magyarországon és Romániában. Most blogposzt-sorozatban járják körbe, hogyan befolyásolja a szülészeti ellátást a hálapénz.

Az egészségügyet érintő korrupció legismertebb megjelenési formája Magyarországon a hálapénz, melyet a betegek vagy hozzátartozóik a jobb minőségű ellátás, az emberséges hozzáállás reményében, vagy pusztán megszokásból fizetnek az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak - írja Kremmer Sarolta, a K-Monitor munkatársa.

A terhesgondozás és a szülészeti ellátás során szinte szabály, hogy a szülés után az orvosnak jár a hálapénz, gyakran nemcsak nekik, hanem a szülésznőknek, csecsemős nővéreknek is fizetünk. A nők gyakran számolnak be arról, hogy tiszteletlenül bántak velük vagy beleegyezésük nélkül történtek a beavatkozások - mégis fizetünk.
Egy 2017-es kutatás szerint azok a nők, akik fogadott orvossal szülnek és a legtöbb hálapénzt fizetik, nagyobb elégedettségről számolnak be. Ugyanakkor több orvosi beavatkozásban is részesülnek.

A hálapénz korrupció, egy szintén 2017-es az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint Magyarországot csak Románia, Lettország és Görögország előzi meg az egészségügyi korrupció kiterjedtségében (amelybe beletartozik a hálapénz, az egészségügyi reformokról való nyilvános kommunikáció hiánya, az orvosok kettős praxisai és a közbeszerzések átláthatatlansága is).

A hálapénzzel szolgáltatást fizetünk, amely a betegek közötti egyenlőtlenséget okoz egyebek mellett. Átláthatatlanná teszi az egészségügyi rendszer finanszírozását és csökkenti az egyének társadalombiztosítási hozzájárulásából származó források elosztásának hatékonyságát is.

Habár a rendszerváltáskor megjelentek a magán-egészségügyi szolgáltatók, a hálapénz ennek ellenére nem szűnt meg, ehelyett átláthatatlan kettős praxisok alakultak ki, a páciensek ellátása gyakran itt a magánpraxisban kezdődik, de a nagyobb beavatkozások közkórházakban történnek, ami után ugyanaz az orvos hálapénzt kap.
Ennek egyszerű oka van: még ha a magánrendelőből nem is hiányoznak a szükséges eszközök és teljesülnek a személyi, környezeti feltételek, az állami kórházban mindezt a köz finanszírozza - nem mellesleg adózni sem szükséges a láthatatlan jövedelem után.

A KSH legutolsó felmérése szerint évente 8,3 milliárd forintot fizetünk hálapénzként. Néhány magán-egészségpénztár és a Corvinus Egyetem munkatársainak közös, 2009-es felmérése szerint pedig akár több, mint 70 milliárd forintra is rúghat ez az összeg.

Az érvényes jogszabályok nem tiltják a hálapénz elfogadását, de csak akkor nem számít bűncselekménynek, ha az orvos a kezelés, műtét, vagy szülés után, kérés nélkül részesül benne. 2012 óta a szabályozás kórházanként változik, a kórházigazgatók jogkörébe tartozik a hálapénz elfogadásának engedélyezése.
Az egészségügyben dolgozó szakemberek alacsony fizetései miatt az intézményvezetők érdekeltté válnak a hálapénz fennmaradásában, hiszen a hálapénz segít az orvosokat, ápolókat, szülésznőket a közszférában tartani. Hasonlóképp a jogalkotók sem tettek lépéseket a gyakorlat visszaszorítására, hiszen a lakosság kipótolja így az egészségügyi szakdolgozók fizetéseit.

A Magyar Orvosi Kamara új vezetése új etikai kódexet kíván alkotni, amiben a hálapénz kriminalizálására tesz majd javaslatot.

• hálapénz
• korrupció
• ellátás
• szülészet