Szépek és hasznosak, ráadásul a hazai klímánkon is termeszthetők. A Magyar Mezőgazdaság cikke nyomán azonban kapunk néhány jó tanácsot, amit érdemes megfogadni.

Sokféleképp használhatjuk a citromverbéna erősen illatos leveleit. Teájának ízesítők nélkül is remek aromája van. Enyhíti a heves megfázás tüneteit, ellazítja az izmokat, emellett tökéletes rovarriasztó. A bőrbe dörzsölve a kellemes citromillat nem közvetlenül riasztja a rovarokat, hanem elfedi az emberi test kipárolgását, így a vérszívók jó eséllyel nem fedezik fel a zsákmányt. A könyvek közé vagy a polcra helyezett citromverbéna-levelek pedig távol tartják a molyokat. Aromaterápiában is használják nyugtató, stresszoldó hatása miatt. Tegyünk egy gyökeret a porszívó zsákjába is, így könnyen frissé varázsolhatjuk otthonunk levegőjét. Fürdővízben is érdemes használni: kössünk össze egy csokor friss levelet a forró vizes csap alatt, és varázslatosan illatosított fürdővizet készíthetünk. Hatására a kimerült izmok ellazulnak, de még a légutak is kitisztulnak ennek az erős illatnak köszönhetően. Mellékhatása nincs, de irritálhatja a gyomrot, ha túl sokat teszünk a salátába. Nyáron félfás-fás dugványról szaporítható.

Az indiai citromfű (Cymbopogon citratus)

Nincs rokonságban a nálunk ismert citromfűvel (Melissa officinalis). Citromnád, citromcirok néven is ismert. Nagyon érzékeny a hidegre, már 10 ̊C alatt károsodik, ezért korán be kell vinni, és világos helyen teleltethető. A kisebb típusok lakásban is termeszthetők, ezek rendszeres öntözést, párásítást igényelnek. Az indiai citromfűből nyert port biotermesztésben használják

Igen sokrétű a felhasználása, az illóolajtól a konyhai alkalmazásig. A meleg éghajlaton jellemző fertőzésektől, parazitáktól, penészgombáktól véd, csökkenti a lázat, enyhíti a megfázást. Illatosító és kozmetikai készítményekben gyakran alkalmazzák.

A biotermesztésben porított szárát, illetve vízgőzlepárlással nyert illóolaját alkalmazzák, mivel megakadályozza a különböző penészgombák, mikotoxinok elterjedését a tárolt gabonában és ezzel megőrzi a vetőmagok csírázóképességét. Külsőleg használva megakadályozza a fertőzéseket, ezért zsíros, pattanásos bőr ápolására, és a normál bőr védelmére kellemes frissítő illatú olajat keverhetünk belőle. 50 ml mandulaolajhoz adjunk 30 csepp indiaicitromfű-olajat, és 20 csepp levendulaolajat, jól összerázzuk, és naponta kétszer langyos vízzel lemossuk az arcunkat vele. Ezt az olajkeveréket eredményesen használhatjuk a talp ápolására, és rendben tartására, illetve talp-masszázshoz. Illóolaja aromalámpában párologtatva idegnyugtató, antibakteriális és rovarriasztó.

Az édesgyökér

Az édesgyökér külsőleg is használható amellett, hogy kiváló édesítőszer. Régen a bocskorszíj nevű édesség alapanyaga volt. A növény (Glycyrrhiza glabra) nem szereti a túl kötött talajt, jó vízelvezetésű, táp¬anyagdús földben érdemes tartani, napos vagy félárnyékos helyen. Kiültetés után eleinte lassan nő, és a meztelencsiga lehet az egyik legnagyobb ellensége.
Ennek az évelő növénynek a hatóanyaga a glycyrrhizin, ami ötvenszer édesebb a cukornál.

A gyökér elég rostos, de nyersen is fogyasztják, illetve ételek, teák ízesítésére használják belefőzéssel, vagy por formában. A gyökérből készített tea kiváló szomjúság ellen. A gyökér rágása jó fogtisztító és segíti a gyerekek fognövekedését. A leveleket Mongóliában teába is teszik. Az édesgyökér gyökerét sokféle köhögéscsillapító gyógyszerben és a húgyúti hurutos fertőzések kezelésében is használják. Külsőleg a gyökeret herpesz, ekcéma és övsömör ellen alkalmazzák.

A japán nyersburgonya pépesített levelével tályogot lehet gyógyítani, de ehető is.  Az édesgyökér 1-2 év alatt behálózza a talajt, majd amikor a növény legalább hároméves, akkor itt az idő, hogy felszedjük a gyökereiből. Erre októberben kell sort keríteni.
A megmosott gyökereket a napon kiszáríthatjuk, hogy port nyerjünk belőle, ebben a formában akár három évig is eltartható. Magról és gyökérdarabokról szaporítható.

 

• gyógynövény
• citromfű
• édesgyökér