Mindezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette be a november 9-i kormányinfón. Mindkét termék jelentősen drágult az utóbbi hónapokban, a tojás ára 87,9 százalékkal nőtt egy év alatt. Az újabb ársapka csak erre a két konkrét árufajtára vonatkozik, tehát például az XL-es tojás, az újkrumpli vagy az édesburgonya marad piaci áron.

Pénteken jelentette be Orbán Viktor, hogy újabb termékekre vezetnek majd be hatósági árat, de akkor még nem volt meg pontosan az érintett termékek köre. Szerinte azért van szükség újabb ársapkás termékekre, mert mindent meg kell tenni, hogy csökkenjen az infláció, amely októberben elérte a 21,1 százalékot.

A kormány tavaly november 15-én – tehát jóval a háború kitörése előtt – rögzítette 480 forintban a 95-ös benzin és a dízel literenkénti árát a magas infláció miatt. Ezután Orbán Viktor január 12-én – tehát szintén a háborút megelőzően – bejelentette, hogy a magas infláció miatt február elsejétől korlátozzák a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát. A kijelölt termékek árát minden üzletben vissza kellett vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én álltak. Egy nappal később a csirke far-hát árát is befagyasztották. Szeptemberben pedig a tűzifára is hatósági árat vezettek be.

21,1 százalék volt az infláció októberben, az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett.
Tavaly októberhez képest 21,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 40 százalékkal drágultak.

A súlyozott értéken túl egészen hajmeresztő ugrások is vannak az árakban: ilyen például a tojásé, ami 87,9 százalékkal, a kenyéré, ami 81,4 százalékkal, a tejtermékeké, amik 75,4 százalékkal, a sajté, ami 74,7 százalékkal vagy a vaj és vajkrémé, ami 71,6 százalékkal emelkedett. A száraztészta ára 58,6 százalékkal, a margariné 58 százalékkal, a péksütemények ára 54,7, az édesipari lisztesárué pedig 53,4 százalékkal emelkedett az előző év októberi adatokhoz képest. A legkevésbé a cukor (11,8 százalék) és az étolaj (4,4 százalék) emelkedett – ezek amúgy hatósági áras termékek.

Az élelmiszerek árának emelkedése pedig a leggazdagabbakat leszámítva mindenkit érzékenyen érint. A Telex szeptember végén több jótékonysági szervezettel is beszélt, amelyek azt mondták: ma már nemcsak hajléktalanok és a leszakadó társadalmi csoportok tagjai keresik meg őket, de fizetésből élők is. Az utóbbi hónapokban egyre általánosabb, hogy ételosztáson elegáns, kiskosztümös emberek is megjelennek.

A Magyar Nemzeti Bank is borús kilátásokkal készül a következő időszakra. Friss inflációs jelentésük szerint jövőre csökkenni fognak a reálbérek, azaz kevesebbet fognak érni a fizetések, mint idén. A lakosság szerintük az utóbbi években felhalmozott tartalékainak jelentős részét fel fogja élni.

Az infláció 2021-ben, a koronavírus-járvány miatti lezárások feloldásának időszakában pörgött fel az egész világon. Akkor sok helyen hirtelen akartak újraindítani mindent, ami áruhiányhoz és az ellátási láncok akadozásához vezetett, ez pedig bedurrantotta az árakat. Erre tett rá egy hatalmas lapáttal az orosz–ukrán háború kirobbanása, amely a nyersanyagoktól az élelmiszerekig az importált termékek többségét érinti.

 

• árstop
• élelmiszer
• hatósági ár
• infláció