A gazdák és az energiarendszer is jobban járnának energianövények, biomassza-alapanyagok előállításával és más alternatív megoldásokkal.

A környezetvédelem érdeke azt kívánja, hogy az energiát az olaj- és földgázkészletek elégetése helyett fenntartható, kibocsátásmentes (vagy kisebb kibocsátású) technológiákkal biztosítsuk. Ennek részeként az utóbbi években hatalmas mennyiségben telepítenek napelemeket magán és középületek, ipari és más létesítmények megfelelő felületeire – illetve sajnos egyre inkább termőföldekre. Míg 2016-ban 164 MW volt a háztartási naperőművek (HMKE) kapacitása, ez 2021-re 1124 MW-ra nőtt – a MAVIR adatai szerint. Tavaly ősszel már a háztartási és napelemparki fotovoltaikus kapacitások összteljesítménye nagyobb volt (3678 MW), mint a Paks II. atomerőműtől majdan várt 2400 MW. Sőt, idén február 21-én 15 percen át 2030,5 MW volt az 50 kW feletti napelemparkok termelése, ami magasabb, mint a Paksi Atomerőmű 2026,6 MW-os kapacitása, elektromos összteljesítménye. Ebben a lakóházakra felszerelt napelemek által megtermelt energia nincs benne. Vagyis több ezer hektár magyar termőföld már napelem alatt van…

Kínai a legnagyobb hazai napelempark 200 hektáron

Ugyanakkor ma már a fenntarthatóság iránt elkötelezett szervezetek is aggódnak a termőföldeken telepített, nem ritkán 40-70 hektáros (vagyis 20-30 MW-os) napelemparkok miatt. Az Energiaklub szerint aggályos az a hazai gyakorlat, hogy a napelemek döntő többségét szó szerint „zöldmezős” beruházásban, vagyis nagyrészt termőföldekre telepítik – közölte a környezetvédő szervezet részéről tavaly Munkácsy Béla kutatásvezető, egyetemi adjunktus. Ehelyett jobb lenne fokozni a lakó- és ipari épületek, hulladéklerakók, zajvédő falak stb. kiterjedtebb kihasználását – erre is vannak ragyogó példák itthon is, amik ugyancsak a mezőgazdaság érdekét szolgálják. Mindemellett javasolt a nagyobb méretű napelemfarmok helyett az egy megawattnál kisebbek telepítése. Elrettentő példaként említette Magyarország eddigi legnagyobb, 200 hektáros, kínai beruházásként épült kaposvári napelemtelepét, ahol korábban élénk mezőgazdasági termelés folyt.

Nem csak a föld óvása miatt kellene más megoldás is

Az élelmiszertermelés stabilitása egyre inkább kérdés Európában is. A termőföldek eróziója, a talajok szerkezetének, biológiai állapotának romlása, a művelésből kivont földek mennyisége egyre aggasztóbb helyzetet mutat. Az élelmiszer-ellátás gazdasági, logisztikai bizonytalanságát nemcsak a Covid-járvány, hanem az Ukrajna elleni orosz háború következményei is újra hangsúlyozták. Ezért a környezetvédők szerint is jobb lenne olyan zöld energiatermelési módokat támogatni, amelyek nem járnak termőföld-kivonással. Ilyenek például a biogáz-, biomassza-, bioüzemanyag-alapanyagot elállító területek, az energianövény-termesztés. Ezek a rossz adottságú földeken a gazdaságoknak is jövedelmező tevékenységet adnak. Napelemparkok helyett/mellett pedig például geotermikus, hőszivattyús és szélerőművek, amelyek kiegészítik a napelemek (napfényfüggő) termelési hullámzását.

A német gazdaszövetség is figyelmeztet

Nem véletlen, hogy nemrég a Német Gazdák Szövetsége (DBV) ismételten felhívást intézett a szövetségi kormányhoz: a napelemek bővítése során a tetőket és az épületeket részesítsék előnyben. A magas hozamú mezőgazdasági területeket védeni kell. A vidéki területeket nem szabad úgy beépíteni, hogy a városok számára villamos energiát termeljenek – hangsúlyozta a német gazdaszövetség.

 

• mezőgazdaság
• napelem
• termőföld