Magyar fizetések a boltban EU-s összevetésben
20 megyéből csak ötnek van átlagon felüli vásárlóereje.
Jelentősen növekedett az egy főre jutó átlagos vásárlóerő hazánkban az elmúlt évben, azonban így is csak néhány százalékkal haladja meg az európai átlag felét. A kontinens középmezőnyének a végén állunk a rangsorban.
42/30-így állunk az európai rangsorban
A vizsgált 42 európai ország közül Magyarország a 30. helyen áll az egy főre jutó átlagos, éves vásárlóerő mértékét tekintve, ami 8751 euró (durván 3,6 millió forint) hazánkban. Ezzel a kontinens átlagának a 54 százalékát érjük el – áll a GfK (Growth from Knowledge) Vásárlóerő 2022 tanulmányában.
Tavalyhoz hasonlóan Budapest áll az első helyen az országban: ott 11293 euró jut egy fő kiadásaira és megtakarításaira. Ez 29 százalékkal több, mint az országos átlag. 20 megyéből csak ötnek van átlagon felüli vásárlóereje. Magának a fővárosnak – megyének tekintve –, valamint Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéknek.
Magyarországon a vásárlóerő az előző évhez képest (7643 euró) közel 15 százalékos növekedést mutat, azonban érdemes árnyaltan vizsgálni a képet a turbulens gazdasági viszonyok, például a két számjegyűvé váló infláció miatt - nyilatkozta Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője.
Európai kitekintő
A 42 vizsgált európai országban idén 16344 euró az egy főre jutó átlagos vásárlóerő. Liechtensteinben (66204 euró), Svájcban (41758 euró) és Luxemburgban (37015 euró) a mutató lényegesen magasabb, mint Európa többi részén, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában (a keleti szomszédunknál 1540 euró) a legalacsonyabb ez az érték. A liechtensteini lakosok például több mint 43-szor annyi pénzzel rendelkeznek, mint az ukránok. A 2022-es átlagos európai vásárlóerő 2021-hez képest 5,8 százalékos nominális növekedést jelez.
A vásárlóerő tavalyi mérsékelt növekedése után idén ismét emelkedik, Európában átlagosan közel 6 százalékkal. Ez a vásárlóerő-növekedés azonban csak részben ellensúlyozza a világjárvány és az ukrajnai háború okozta meredeken emelkedő inflációt, amely sok európai országban kétszámjegyű. Az emelkedő energiaáraktól való félelemmel és a jövőbeli gazdasági fejleményekkel kapcsolatos bizonytalansággal együtt az emberek valószínűleg több pénzt tesznek félre, és a nagyobb vásárlásokat a későbbre halasztják - mondta Filip Vojtech, a GfK kiskereskedelmi szakértője.
Félmillió alatt a havi bruttó átlagkereset
Augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Magyaroroszágon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 402 200 forintot ért el, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, azaz reálértéke változatlan maradt.