A harmadik leggyakrabban hamisított termék a világon
Hogy ne vegyünk hamisított mézet, ha még a labor sem látja a különbséget?
Mára nem csak a hamis mézet, de a magát a gyakorlatilag bombabiztos hamisítási technológiát is árulják. Mégis, hogyan lehetünk biztosak benne, hogy igazi méz van az üvegben? És mi lehet a megoldás Európában?
A méz kiváló szénhidrátforrás, gazdag ásványi anyagokban (kálium, nátrium, kalcium és magnézium) és vitaminokban (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12, A-, E- és C-vitamin), továbbá 19 aminosavat, fehérjéket, ásványi sókat, hormonokat, illóolajokat, fontos enzimeket és egyéb bioaktív anyagok tartalmaz. A sötétebb színű mézek gazdagabbak ásványi elemekben, pl. vasban, rézben, mangánban.
A méz fogyasztása javasolt belsőleg gyomor- és, nyombélhurut, szívbetegségek, hurutos betegségek, megfázás, nátha, idegrendszeri problémák, álmatlanság, vérszegénység esetén. A méz élő táplálék, ami azért is nagyon fontos, mert egyre kevesebb nyers élelmiszert fogyasztunk.
Igazi vagy hamis?
A méz gyakori célpontjává vált a különböző hamisítási eljárásoknak, amelynek egészen prózai az oka: magas a piaci ára.
A hamisítás egyik formája, ha az eredetmegjelölést hamisítják, vagyis az adott méz nem onnan származik (földrajzi eredet), vagy nem olyan fajtájú (botanikai eredet), mint ami a címkéjén szerepel.
Egy másik trükk a mézek cukorszirupokkal történő direkt vagy indirekt hamisítása. A direkt hamisítás során a cukorszirupot (kukorica, rizs, répacukor, nádcukor, stb.) a mézhez keverik, míg az indirekt hamisítás során a cukrokat a méheknek adják táplálékként.
De létezik egy harmadik módszer, amivel már a komoly laborok is nehezen boldogulnak, ez az ún. gyantaszűréses technológia: a mézet felmelegítik, mikro méretű szűrőkön magas nyomáson átpréselik, majd kivonják belőle a felesleges vizet, szerves és ásványi anyagokat. A végeredmény egy az eredeti méznél világosabb, steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom.
Hiányzik belőle a méz összes hasznos összetevője, mint a virágpor, propolisz, fehérjék, flavonoidok, ásványi anyagok és vitaminok. Ezek a termékek valójában már nem mézek, hanem mesterségesen előállított szirupok.
De akkor hogyan adják el mézként?
A sterilizált, kilúgozott méz azonosító nélküli, és ha bárhol a világon megkapja az adott földrajzi hely virágjainak pollenjét, gyakorlatilag „honosítható” lesz, helyivé válik.
Ennek a fajta hamisításnak itthon könnyű célpontja az alacsony pollentartalmú, eredendően világos színű akácméz — olvasható az egyik méhészet oldalán.
A gyantaszűréses technológiát a 2000-es évek elején Kínában fejlesztették ki arra reagálva, hogy a silány minőség, az antibiotikum-tartalom és a hamisítások miatt az USA büntető vámmal sújtotta a kínai mézet. A Kínában ilyen módon előállított, eredet nélküli “méz” továbbra is ömlik az amerikai és ma már az EU-s piacra is.
A hamisítás akkora üzlet, hogy a kínaiaktól már nem csak a mézet, hanem magát a teljes technológiát is meg lehet vásárolni.
A hamisított, cukorszirupból előállított műmézek Magyarországra is Kínából érkeznek — mondja nekünk Fulmer Takács Ferenc, méhész, az Egyesület az Európai Méhekért elnöke, a legnagyobb hazai méhészet és az Aranynektár Kft. csomagoló vállalat tulajdonosa. Ferenc igazi méhészcsaládból származik, a dédnagyapja 1929-ben alapította a méhészetét, így messziről is rálát a piac helyzetére. Úgy látja, az elmúlt 20 évben sokat romlott a helyzet, mára olyan tökéletes hamisítványokat készítenek, hogy szinte nincs az a labor, amelyik ki tudná szűrni a hamisított termékeket.
És a hamisítás hatalmas üzlet: amíg egy kiló mézet 20-30 eurocentért állítanak elő, addig az EU-piacon 2-5 eurós mézként jelenik meg. Az előállítási láncban sok a köztes szereplő, például a csomagolócégek, ezért sokaknak nem érdeke, hogy felszámolják a hamisítást és ezzel redukálják a piacot.
Az egyetlen megoldás a hamis mézek ellen az eredetmegjelölés és nyomonkövethetőség lenne – mutat rá az Egyesület az Európai Méhekért elnöke.
Bár az eredetmegjelölés elvileg most is kötelező, de a jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, a törvény ugyanis csak az EU, illetve EU-n kívüli megnevezést írja elő. Ez egyrészt gondot okoz például azoknak a csomagolócégeknek, akik európai, de nem EU-s forrásból is vásárolnak. Így lehet, hogy a Szerbiából származó méznek ugyanaz van a csomagolásán, mint egy kínai hamisítványnak.
Egyértelműen a szabályok szigorítására van szükség a származási országok pontos megjelölésével – mondta Nagy István agrárminiszter is a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén. Az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származásjelölési előírásának felülvizsgálatára.
A méhészek Magyarországon ráadásul harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgók esetében pedig az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került – számolt be az agrárminiszter.
