A bosszúköltés egy pszichológiai, társadalmi jelentőséggel bíró folyamat, ami rendszerint egy példátlan gazdasági esemény utáni fogyasztói kiadásnövekedést jelent. Sokan esnek bele manapság is a költekezés ezen formájába Magyarországon, ugyanakkor lehet védekezni ellene. A pszichológus szerint a jelenség azért is veszélyes, mert hosszabb távon rá lehet függeni a bosszúvásárlásra - hiszen a költekezés dopamint termel az agyban, elégedettséggel tölti el az embert.

Sokakkal történik meg, hogy valamely nehézség, stressz vagy csalódás megélésekor az élményeket úgy próbálják feldolgozni, hogy féktelen költekezésbe kezdenek. Brutális összegeket költenek olyan termékekre és szolgáltatásokra, amik ugyan felszabadultságérzést váltanak ki belőlük, és úgy gondolják, hogy hozzájárultak az aktuális élethelyzetük javulásához, ám hosszabb távon egyáltalán nem vezetnek eredményre. Ennek ellenére mégis biztosítják azt az érzetet, hogy a költésükkel az érintettek visszavágtak az adott élethelyzetükből fakadó vélt vagy valós kellemetlenségükért.

Egyelőre biztosan nem pörögnek fel a bosszúköltések

Ami bár elsőre talán jó ötletnek tűnhet, ám a bosszúköltés során felmerülő viselkedésminta csak ideiglenes kielégülést nyújt, hosszú távon pedig akár pénzügyi nehézségekhez is vezethet. A bosszúköltések mögött ugyanis gyakran pszichológiai tényezők állnak, a jelenséget pedig fontos még idejében felismerni és kezelni ahhoz, hogy viselkedésünk ne csapjon át túlköltekezésbe, ne okozzon komolyabb gondot.

A jelenlegi helyzetben persze a lakossági túlfogyasztás nem igazán valid eshetőség, legalábbis a Pénzcentrumnak korábban nyilatkozó gazdasági szakértők véleménye ez. Szerintük az év elején befixálódó bérszint és a növekedésben megálló árszint együttesen okozhat fogyasztói bizalomnövekedést, azaz a fogyasztás ettől tudna elindulni fölfelé. Erre pedig csak most, év elején van esély, feltéve, ha a kormánynak megvalósulnak azok a tervei, hogy a részben a bérajánlások és a minimálbér emelések előírt ütemének megfelelően az általános bérszínvonal emelkedés nominálisan 10 százalék körül lesz. Akkor ez előidézhet egy nominális vásárlóerő növekedést, ami reálbér növekedésben testesül meg, tehát egy jólét érzetet eredményez, fogyasztásbővülést hozhat.

Ám mivel a bosszúköltés jelensége nem szorosan a makrogazdasági teljesítményhez kapcsolódik, ezért gyakorlatilag bármi megtörténhet. Hiszen maga a „revenge spending” egy pszichológiai, társadalmi jelentőséggel bíró fogalom, amit ha röviden kellene meghatároznunk, úgy azt mondhatnánk, hogy az a fogyasztói kiadások hirtelen növekedését jelenti egy példátlan gazdasági esemény után. Vagyis azt a helyzetet jelöli, amikor az átlagemberek a pénzük elköltésével állnak bosszút egy hosszabb krízis során „elvesztegetett” időért.

A gazdaságnak jó lehet?

Azt gondolom, hogy a bosszúvásárlás pusztán gazdasági szempontból előnyös lehet, hiszen ennek során forog az árukészlet, nő a bevétel. De az emberek nem annyira racionálisak, amennyire gondolják, vagyis nem 100 százalékban gazdasági alapon döntenek a vásárlásuk során – magyarázta kérdésünkre Pusztai Ádám, viselkedéstervező. A vállalkozásokat a vásárlók döntéseinek megértésében segítő szakember szerint pontosan emiatt fordul elő, hogy a megnövekedett fogyasztással a vásárlói megbánás is rendszerint megnő.

A vásárlásunk után eluralkodik rajtunk a kétely, hogy tényleg jól választottunk-e, ha pedig a kételyünk legyőzi a magabiztosságunkat, akkor gyakran visszakérjük a pénzünket, amivel azonban romlanak a pénzügyi mutatók és a vevő-márka kapcsolat is – közölte a szakember. Hozzátette, ezt persze a kereskedők kivédhetik – és Pusztai Ádám szerint érdemes is ezt megtenniük – azzal, ha nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a vevőket megerősítsék a vásárlásuk előtt és után is abban, hogy jó döntést hoztak. Azaz nem beleszuggerálni kell őket a költésbe, hanem kiemelni a megfelelő előnyöket és utánkövetni őket.

A kérdésre, hogy szerinte a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében felpöröghet-e a bosszúvásárlás a szakember elmondta, szerinte ez attól függ, hogy a recessziónak mikor lesz vége, s hogy az emberek abban a pillanatban mennyire lesznek derűlátóak. „Amíg nem javul számottevően a helyzet, addig azt gondolom, hogy nem lesz számottevő bosszúvásárlási hullám” – összegzett Pusztai Ádám.

Ezt jelenti a bosszú, így kezelhető a bosszúvágy

A bosszú pszichológiai szempontból egy nagyon összetett érzelem, ami akkor jön létre, ha valaki sértve érzi magát, igazságtalanságot tapasztal, vagy ha megsérült az önbecsülése – mondta már a Pénzcentrumnak Lóki Eszter, pszichológus. Hozzátette, az emberi agy olyan mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a jogérzet kielégítését és az érzelmi feszültség enyhítését a bosszú révén.

Aminek vágyát amúgy kognitív és érzelmi szinten is lehet csökkenteni.

Például az empátia gyakorlása segíthet az embereknek azonosulni mások helyzetével, ezzel csökkentve a bosszúvágyat, de emellett a konstruktív konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása is segíthet megelőzni vagy csökkenteni azt – jegyezte meg Lóki Eszter, aki szerint a bosszúvágy mélyebb, mögöttes okainak feltérképezésére az önismeret fejlesztése és a pszichoterápia is hatékony módszer lehet, melyek segítenek feldolgozni az eredeti sérelmet és megérteni azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek a bosszúvágy mögött húzódnak. A kognitív viselkedésterápia és a pszichoterápia az egyik leghatékonyabb módszer a bosszúvágy kezelésében, mivel segít a személynek megérteni az érzelmeit és gondolatait, és alternatív megközelítéseket kínál a konfliktuskezelésre, valamint hatással van a megjelenő érzésekre.

A pszichológus végül megjegyezte, a bosszúköltés, amennyiben nem figyelünk oda rá, komoly problémát okozhat, hiszen a költés dopamint termel az emberi szervezetben, így rá lehet függeni.

Ez pedig különösen aggasztó lehet akkor, ha a folyamatos vásárlás hatással van a pénzügyi és élethelyzetünkre. Így kiemelkedően fontos, hogy felismerjük, amennyiben a költekezésünk folyamatos és kóros méreteket ölt, és hogy feltárjuk, illetve tudatosítsuk és megértsük a háttérben húzódó okokat. Esetleg alternatívákat keressünk a cselekvésünkre, vagy fejlesszük az érzelemszabályozásunkat. Ezekben Lóki Eszter szerint segítséget nyújthat egy jó pszichológus, de akár egy pénzügyi szakértő felkeresése is.

Egy biztos tipp, amivel megúszhatjuk a bosszúköltést

Bár nem is gondolnád, de rengeteg technikát bevethetsz a hétköznapjaid során ahhoz, hogy elkerüld a bosszköltéseidet. Ennek egyik módja, hogy a vásárlásaid során meghatározol összeghatárt, amit elérve lehűtöd magad. Például ha elérted a 30 000 forintot, akkor vársz 24 órát mielőtt újból pénzt költesz. Ezt az összeget persze személyre szabhatod úgy, hogy az a legjobban megfeleljen a saját költségvetésednek, emellett az időküszöb is szabadon változtatható. Ebben segítségedre lehet az is, ha napi költési limitet állítasz be a bankkártyádon akkor, amikor vásárolni indulsz, vagy pedig pontosan annyi készpénzt veszel le, amennyit el akarsz költeni - a bankkártyádat pedig otthon hagyod.

 

• vásárlás
• kiadás
• pénzügyek
• pénzköltés