Egy albániai startup gyenge termőképességű földeken olyan növényeket termeszt, amelyek szén-dioxid-semlegesen nikkelt vesznek fel a talajból, miközben szén-dioxidot távolítanak el a légkörből.

Észak-Albániában működik az a „virágfarm", amely a leveleikben és szárukban nikkel felhalmozására képes növényeket termeszt. A talajt a művelés során kőzúzalékkal szórták fel, amely el tudja távolítani a szén-dioxidot a légkörből.

„Képesek vagyunk a világ leggyengébb minőségű földjeit a világ legjövedelmezőbb földjeivé alakítani" – jelentette ki Eric Matzner, a Metalplant, a virágfarm mögött álló startup ügyvezetője.

Mi az a fitobányászat?

A növényekkel és más fémfelvevő biológiai szervezetekkel való bányászat ötlete nem új. Számos vállalat és kutató célja, hogy a zöld növényzetet környezetbarát nikkelforrásként használja fel olyan eszközökben, mint az e-jármű-akkumulátorok, más projektek pedig a szennyezett talaj megtisztítására használtak ilyen növényeket.

A Metalplant forradalmi újítása, hogy kombinálja a növény- vagy fitobányászatot a szén-dioxid légkörből való eltávolításának módszerével, az úgynevezett fokozott kőzetkioldással. Ennek során nagy mennyiségű kőport szórnak szét a gazdaságokban. Ez a por egyszerre képes megkötni a CO2-t és pótolni a növények által felvett nikkelt.

A korábbi betakarítások körülbelül 1 tonna nikkelt tartalmaztak, amelyből a vállalat kevesebb mint egy kilogramm használható fémet nyert ki. De ha a sárga virágmezők az állításoknak megfelelően teljesítenek, a jövőbeni, nagyobb terméshozamú betakarítások szén-dioxid-negatív nikkelkészletet állíthatnak elő, elkerülve a bányászat legrosszabb hatásait.

A nikkel elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz, s az előrejelzések szerint a kereslet 2040-re megduplázódik: meg fogja haladni az évi 6 millió tonnát. A bányászat és a finomítás azonban környezetromboló és a kibocsátásintenzív. Egy tonna nikkel jelenleg 10-59 tonna CO2-t termel. Indonézia a világ legnagyobb globális beszállítója, ahol a szénnel működő nikkelfinomítók károsították az ökoszisztémákat.

Albániában a talajnak magas a nikkeltartalma: a hegységeket alkotó köpenykőzetek egy olivin nevű ásványból állnak, amely a hagyományos bányászathoz túl kevés nikkelt tartalmaz, de ahhoz eleget, hogy bizonyos növényekben felhalmozódjon.

A fémes talaj egyes növényfajok számára mérgező, de az őshonos növények alkalmazkodtak hozzá. „Úgy veszik fel a nikkelt, mint egy makrotápanyagot" – mondta az albániai Tiranai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa, aki a Metalplanttal dolgozik együtt. Egyes fajok, például a sárga virágú Odontarrhena decipiens, amelyet a vállalat gazdaságaiban termesztenek, képesek száraz tömegük 2 százalékát nikkelként felhalmozni.

A szántóföldön történő szárítás után a növényeket felhevítik, hogy lebontsák a szerves anyagokat. A hamuból egy németországi laboratóriumban kémiai eljárással zöldes színű nikkelsót vonnak ki, amely már felhasználható a jelenlegi EV-akkumulátorok gyártási folyamataiban is.

Attól függően, hogy a növények milyen hatékonyan halmozták fel a nikkelt, a gazdaságnak hektáronként 200-400 kilogramm nikkelt kell termelnie, ami néhány EV- akkumulátorhoz elegendő. Azonban szinte minden egyes tonna így előállított nikkelhez akár 200 nettó tonna CO2-mentesítés is társulhat, attól függően, hogy mennyi olivin kerül a földbe.

Matzner szerint az olivin bányászata Albániában, ahol a kőzet bőségesen megtalálható a felszínen, jobb megoldás, mint az ökoszisztémák lecsupaszítása egy olyan helyen, mint Indonézia, hogy magas minőségű nikkelérchez jussunk. Ráadásul az érc finomításának általában energiaigényes folyamata itt olyan egyszerű, mint a gazdaság művelése. „Ez a nap energiája, amely koncentrálja a nikkelt a növényben" – mondta a cégvezető.

 

• termőföld
• mezőgazdaság
• fitobányászat