Mikroalvás: mit lehet tenni, ha fáradtnak érezzük magunkat a volán mögött?
Ezt érdemes tudni, ha álmosság tör ránk vezetés közben.
Fáradtan vagy álmosan vezetni korántsem egy lekicsinylendő dolog, pedig sokan csak legyintenek, majd egy erős kávé vagy a jó zene ébren tart, eltűnik a fáradtság. Azonban az, ha nem tudunk fókuszálni az előttünk lévő útra és a hirtelen felmerülő akadályokra, vagy akár elbóbiskolunk a volán mögött, komoly baleseteket tud okozni.
Annak jártunk utána, hogy milyen következményei lehetnek a mikroalvásnak, vagyis annak, ha pár másodpercre bebólintunk, hogyan lehet felkészülni és védekezni ellene és hogy mikor válik a probléma komolyabbá, mikor érdemes kivizsgáltatni.
Fáradt vagy álmatag állapotban egy átlagos ember reakcióideje erősen romlik egy kipihent sofőréhez képest és akár több másodperc is eltelik, amíg egy hirtelen felbukkanó veszélyt észlelni képes. 100 km/órás sebességnél egy autó 27,8 métert tesz meg egyetlen másodperc alatt, vagyis 10 másodperc alatt már 277,8 métert.
Ha csak négy másodpercre lecsukjuk a szemünket vezetés közben ilyen tempónál, 100 métert halad közben az autó. A mikroalvás vagy bóbiskolás persze csak a jéghegy csúcsa. Az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége, az ETF 2021-es felmérése szerint európai viszonylatban a buszsofőrök 24-26 százaléka, vagyis negyede legalább egyszer elaludt munka közben a megelőző tizenkét hónapban. Kamionsofőrök esetében ez a szám 30 százalék volt.
Ez nem bebólintást, hanem ténylegesen, hosszú, akár fél percig tartó alvást is jelent, amely alatt egy jármű több száz métert halad. Itthoni adatok nincsenek arról, hány baleset oka volt a vezetés közbeni elalvás, de sajnos rengeteg hír számol be arról, hogy volán mögött elalvó sofőr okozott balesetet.
Két hete Tolnában egy férfi elaludt vezetés közben, miközben reggel munkába indult. Az autó először áttért a szemközti forgalmú sávba, majd áthajtva az útpadkán az ott vezető kerékpárút korlátjának ütközött.
Januárban vádat emeltek a férfi ellen, aki még két éve aludt el egy Opel Corsa volánjánál és az út szélén álló tereptárgyaknak csapódott. Két utasa súlyosan meg is sérült.
Alig egy hónapja Mátészalka közelében ütközött frontálisan egy teherautó és személygépkocsi, mivel utóbbi sofőrje elaludt a volánnál. A balesetben a sofőr meghalt, két utasa megsérült.
A legutóbbi, legdurvább baleset, amelynek valószínűleg elalvás volt az oka, a szlovákiai buszbaleset, ahol egy magyar nyugdíjasokat szállító busz ütközött egy, az autópálya pihenőjéről felhajtó kamionnal. A karambolban 59 ember sérült meg, egy 56 éves férfi pedig életét vesztette.
És ez csak pár eset a több tucat közül. Sajnos a legtöbb ilyen esetben nem bizonyítható a tény, hogy a sofőr ténylegesen elaludt, vagy a baleset pillanatában alvó állapotban volt-e, ha maga az érintett személy nem vallja be a rendőrségnek. Emiatt jóval több olyan baleset létezhet, amelynek oka alvás vagy fáradtság volt, mint amennyiről ténylegesen tudni lehet.
Persze sokszor sajnos már nincs mód megkérdezni a sofőrt. A fent említett felmérésben a sofőrök majdnem fele azt mondta, hogy előre érzik, hogy el fognak aludni, de Dr. Roland Popp, a Regensburgi Körzeti Kórház kutatója szerint ez nem így van. Szerinte a fáradtsággal küzdő emberek legtöbbször túlbecsülik saját képességeiket, amikor azt gondolják, meg tudják mondani előre, mikor fognak bebóbiskolni. A professzor azonban több teszt és szimuláció eredményeivel is cáfolta ezt, mivel sokszor észre sem vesszük, hogy az agyunk mikroalvás fázisába került.
Ez persze nem összekeverendő azzal, ha azt érzékeljük, hogy fáradtak vagyunk, hiszen ennek vannak jelei. A vezetés közbeni fáradtságnak rengeteg jele van, a leggyakoribbak:
A szemek fáradtak, viszketnek, dörzsölni kell őket, különben lecsukódnak
Sok ásítás, amelyeket nem lehet elfojtani
Libabőr, vagy hirtelen hidegérzet
Sok pislogás, elmosódott látótér
Nehéz koncentrálni, az ember gondolatai elkalandoznak
Mozgáshiányt érzünk, akaratlanul mozgatjuk a végtagjainkat, mintha elgémberedtek volna
Rossz közérzet. Irritáltságot, hirtelen dühöt érzünk
Azonban vannak olyan jelek is, amelyek különösen riasztóak lehetnek, és ilyen esetben azonnal meg kell állni egy 15-20 perces pihenőre, de ha lehet, akár több órára is:
Nehezen észleljük a körülöttünk lévő dolgokat, nehezen tartjuk a sáv közepén az autót
Szűkebbnek, kisebbnek érezzük az utat
Elbambulunk, egyetlen pontra fókuszálunk az úton
Elfelejtünk lekanyarodni, nem állunk meg egy STOP táblánál
Akaratlanul is jóval lassabban, vagy gyorsabban hajtunk, mint előtte
A Német Alváskutató Szervezet kutatása alapján 17 órányi alváshiány után a reakcióidőnk hasonló mértékben romlik, mintha 0,5 ezreléknyi alkohol lenne a vérünkben, amely az enyhe ittasság, vagy bódultság szintje. 22 óra után ez a szám pedig eléri az 1,0 ezreléket is. Ahogyan az alkoholnál is tudjuk, mikor lehet ivás után vezetni, itt is tudni kell, hogy mennyi idő után kell megállni pihenni.
Alvászavar miatti álmatagság
A mikroalvás problémája főképp éjszaka okoz gondot, hiszen az ember szervezete alapesetben a sötét és a több ezer évnyi bevett gyakorlat hatására ekkor érzi magát álmosnak, azonban ez nem jelenti azt, hogy a napközben érzett álmosság ne jelentene hasonló veszélyt autóvezetés közben.
Az, hogy napközben álmosnak, fáradtnak érezzük magunkat, lehet alvászavar miatt. Ilyen probléma esetén könnyen előfordulhat, hogy a betegek napközben érzik magukat álmosnak, amely jelentkezhet véletlenszerű rövid mikroalvások, vagy pár másodperces bebólintások formájában, amely ugyanannyira, ha nem még inkább veszélyes, mint a fáradtság miatti álmosságérzet.
Mivel ebben az esetben betegségről van szó, ezért aki hasonló tüneteket észlel, minél hamarabb forduljon orvoshoz!
Mit lehet tenni mikroalvás ellen?
A legegyszerűbb válasz itt a leghatékonyabb: aludni! Pihenőt kell tartani, akár csak egy negyed órás, 20 perces szünet, miközben igyekszünk egy „powernappel" felfrissíteni magunkat. A kávé vagy az energiaital nem jó megoldás, vagy a lehúzott ablakkal való vezetés, esetleg a hangos zene csupán rövid időre ad segítséget.
A kávét és a pihenést ötvözve viszont hatásosabb lehet az eredmény. Ha a kávét alvás előtt isszuk meg, miközben pihenünk, a koffein elkezd dolgozni a szervezetben és ébredés után a pihenés és a koffein együttesen fejtik ki hatásukat.
Viszont az is fontos, hogy ezek a rövid szünetek nem fogják helyettesíteni a rendes, hosszú alvást, mivel ha valaki csupán rövid epizódokban alszik, szintén a fent említett alvászavarhoz vezethet.
Hogyan lehet megelőzni a mikroalvást?
Ha nem csak késleltetni, hanem teljes mértékben meg is akarjuk szüntetni a mikroalvás lehetőségét, először is kipihenten kell nekivágni az útnak és előre kitervelni, milyen útvonalon fogunk haladni, hol lesznek a nagyobb pihenők, ha szükséges, plusz vizet és ételt venni.
Ha lehetséges, ne az éjfél utáni órákban akarjunk vezetni, mivel 2-4 óra az az idősáv, amikor a legfáradtabb az ember. Az is jó, ha van, akivel váltani lehet, hogy ne egyedül vezessünk le egy nagyobb utat.
Fáradtságfigyelés
Mivel az autóipar elég fejlett ahhoz, hogy a járművek külseje mellett az elektronikára, azon belül is a vezetés segítésére tudjanak koncentrálni, így a legtöbb mai autóban már van gyárilag beépített éberségfigyelő-rendszer. Ezek a szoftverek figyelik a sofőr mozdulatait, és ha úgy érzik, hogy fáradt, jeleznek, hogy itt az ideje pihenni.
Vannak viszont olyan gyártók, ahol az éberségfigyelés csupán annyiból áll, hogy 3 óra vezetés után egy hangos vészjelzés figyelmezteti a sofőrt, hogy ideje megállni. Az Euro NCAP tesztjeinek már 2020 óta része az éberségfigyelő-rendszerek vizsgálata is, így igyekeznek ezeket a rendszereket fejleszteni, hogy ne csak a fent említett funkcióból álljon a program.
A mikroalvás okozta balesetek száma csökkenthető más rendszerekkel is, például a vészfékkel, vagy a sávelhagyást jelző szenzorokkal. Ha a sofőr nem reagál a figyelmeztető jelzésekre, az autó szoftvere fékezhet, hogy ne menjen túl közel az előtte haladóhoz, vagy visszaránthatja a kormányt, ha úgy érzi, az autó elhagyja a sávot.
Bár ezek a rendszerek igencsak gyerekcipőben járnak, mivel olyan helyzetekben is közbeavatkozhat a szoftver, amikor nincs is veszélyhelyzet, vagy a sofőr igenis éber. Ez sem márkától, nem árcédulától nem függ, mivel Peugeot, Toyota volánja és Jaguar utasaként is éreztem, hogy olyan helyzetekben is átveszi az irányítást az autó, amikor pedig semmi nem indokolja, hogy visszarántsa a kormányt, vagy vészfékezzen.
Az autóban elhelyezett rendszerek mellett az utakon is megjelennek olyan megoldások, amelyek az alvó, vagy fáradtsággal küzdő vezetőket szó szerint felrázzák. Az itthon már több tíz éve használt, rázóburkolat autópályák szélét jelezve vagy körforgalmak előtt szokott legtöbbször megjelenni, de forgalomtól elzárt területeket is szoktak jelölni ezzel a speciális festéssel, amely kiemelkedik az aszfalt síkjából és ha rámegy egy jármű, a bent ülőkben olyan érzetet kelt, mintha valami rázná a kocsit.
