Mivel érdemes foglalkozni az agráriumban?
A csemegekukorica és a borsó sikeres zöldségnek számítanak.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet által működtetett Tesztüzemi Információs Rendszer látványos grafikonok révén nyújt választ a kérdésre. A rendszer a magyar árutermelő gazdaságok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét figyeli egy 2100 termelőből álló reprezentatív mintán keresztül. A rendszer működtetése az EU-tagországok számára kötelező, de az üzemek adatszolgáltatása önkéntes. Magyarországon a rendszer fontos részét jelentik az ágazati szintű költség- és jövedelemadatok. Ezeket elsősorban agrárpolitikai intézkedések tervezésére használják a döntéshozók. Most néhány informatív ábrát mi is közreadunk, így egy pillantásra átlátható, melyik ágazat hozza a legtöbb pénzt.
Zöldségtermesztés a tuti
A zöldségtermelés minden formája átlagon felüli árbevételt hoz a gazdaságba, a lenti ábrára pillantva azt is látjuk, hogy jövedelmezőségben a szabadföldi termesztés egy cseppet sem marad le a zöldséghajtatás költséges műfajától, sőt az elmúlt 12 évből 8-szor ez bizonyult nyereségesebb tevékenységnek. Mindkét termesztési móddal 20-30 százalékos profitot tudnak elérni a vállalkozások. Ehhez képest a gyümölcstermesztők árbevétele nem túl magas, és a tevékenység jövedelmezősége évjáratfüggően erősen ingadozik. Akadnak ritka pillanatok (2017.), amikor még a szabadföldi zöldségtermesztőknél is nagyobb profitra tesznek szert, máskor meg veszteségeset produkál ez az ágazat.
A harmadik legrentábilisabb tevékenység az előzőekhez mérten kevesebb beruházást és munkaerőt igénylő, támogatásokkal szépen kibélelt és sok árbevételt hozó szántóföldi növénytermesztés. Jövedelmezősége jellemzően 20-25 százalék körül mozog. Az olyan extrém években, mint amilyen 2011-2012. vagy éppen 2020. volt (a grafikon nem tartalmazza), semmi más nem tud versenyezni vele. Mivel tőzsdei termékeket állít elő, az ágazat válságok idején a spekulatív tőke fokozott érdeklődése miatt nagy árugrásokat él meg, amit a termelők csöppet sem bánnak. Az utóbbi években sokat javult a szőlőtermesztés jövedelmezősége is, így stabilan előzi a vegyes profilú gazdaságokat, ahol az állattartás csökkenti az üzem nyereségét. Ám ez nem jelenti azt, hogy az állattartás ráfizetéses!
Marhában a pénz
Bár az utóbbi években a sertéstartás remek árbevételt hozott, ezt csak nagy áldozatok árán sikerült elérnie a folyamatosan új beruházásokra kényszerülő ágazatnak (PRRS-mentesítés, ASP és higiénia). A sertéstartók mínuszos éveket is megérnek, és örülnek, ha több év távlatában a jövedelmezőség 5 százalékos szint körül alakul. Stabilan a legjövedelmezőbb tevékenység húsmarhákkal foglalkozni Magyarországon. Az ágazat folyamatosan 25-30 százalék körüli nyereséggel dolgozik – mint egy zöldségtermesztő gazdaság. (Bár a grafikon a juhászatokkal együtt kezeli a húsmarhatartókat, az előbbi tevékenység korántsem ilyen nyereséges.) A legnagyobb értéket jellemzően a tejelő tehenészetek termelik meg, és a tevékenység jövedelmezősége is figyelemre méltó, 12-15 százalékos, ami a második helyre elég. A vegyes gazdaságokban gyakran éppen a tehén az az állat, amit a szántóföldi termelés mellett tartanak, ezzel mérsékelve a szántó 20-25 százalékos nyereségét, ugyanakkor a tej szép bevételt hoz a házhoz.
Az abrakfogyasztó állatok nem élveznek olyan gazdag anyagi támogatást, mint a kérődzők, ezek tartását csak állatjóléti támogatásokkal lehet ösztönözni. A baromfi és a sertés is egyre költségesebb technológiai környezetben termel, a nyereséget pedig erősen befolyásolják a menetrendszerűen érkező állatbetegségek és a gabonapiac kilengései. Az elmúlt években a baromfitartás sokkal stabilabb tevékenységnek bizonyult, mint a sertéstartás (a szakemberek a szoros termelési integrációt nevezik meg ennek okaként), utoljára 2007-ben volt veszteséges az ágazat, mostanában inkább 5-10 százalék között alakul a jövedelmezősége. Sertéssel viszont 12 évből 3-szor negatív eredményt lehetett elérni.
