Ez ugyanis egy 300 ezer forint bruttó bérrel rendelkező munkavállalónál évente akár közel 50 ezer forintos járulékkülönbözetet is jelenthet személyenként.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében javasolja, hogy 2022. január 1-jétől a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke 4 százalékponttal, 11 százalékra csökkenjen.

Miközben a munkaadóknak dolgozónként 32 600 forintos többletkiadást jelent a bruttó minimálbér emelése, a kormány a jelenlegi állapothoz mérve 8000 forintos "méltányos" szochó-csökkentési javaslattal állt elő.

A bejelentés egyrészt üdvözlendő, másrészt több kérdést is felvethet - véli Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Rámutatva, hogy egyelőre nem derült ki, a szocho csökkentése minden vállalkozásra egységesen, vagy csak a korábban említett kkv-körre vonatkozna.

Szintén bizonytalan, hogy a szochó-csökkentés a teljes bruttó bérre, vagy csak a minimálbérre vonatkozna. Ez ugyanis egy 300 ezer forint bruttó bérrel rendelkező munkavállalónál évente akár közel 50 ezer forintos járulékkülönbözetet is jelenthet személyenként.

Kérdés továbbá, hogy a bejelentés hogyan hat a kormány korábban, a 2022-es évre megfogalmazott költségvetési tervére. Ez utóbbi azt tartalmazza, hogy a béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkennének, melynek keretében a szakképzési hozzájárulást kivezetnék, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig további 0,5 százalékponttal 15 százalékra mérséklődne.

A bejelentés tükrében még az is elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy a szakképzési hozzájárulás mégis velünk marad, amit pedig már a szakma gyakorlatilag “eltemetett”. Ehhez viszont mindenképpen további jogszabály-módosítás lenne szükséges - mutatott rá Bagdi Lajos

 

• minimálbér
• emelés
• szociális hozzájárulási adó